Nagyböjt ötödik vasárnapja, feketevasárnap van, egyúttal Szent Benedek ünnepe. Európa fővédőszentje, a bencés rend alapítója, a nyugati szerzetesség atyja, a Regula megalkotója, az Ora et Labora – imádkozzál és dolgozzál életmód megtestesítője. Sok mindent lehet elmondani Benedekről, most mégis az ördöggel való küzdelemben szeretném segítségül hívni. A róla elnevezett medál napjainkban az ördögűzés és a gonosz szellemek távoltartásának fontos szentelménye.
Nagy szükségünk van az eredményes küzdelemre, hiszen a sátán különösen nagy erővel van jelen a társadalmunkban. A legnagyobb baj, hogy szinte észre sem vesszük pusztítását, annyira immunisak lettünk a rosszra. Mégis Jézus több alkalommal is felvette a kesztyűt a gonosszal szemben. Nem viselte el a jelenlétét, sőt, akit csak tudott, kiszabadított a gonosz karmaiból.
Gondoljunk csak a kafarnaumi zsinagógában végzett ördögűzésére (Mk. 1,23-28), a gadarai megszállottra, akiben egy légiónyi démon tartózkodott, amelyek kiűzetésük után megszállták a sertéseket és mind a tóba vesztek (Mt. 5, 1 – 20) vagy arra a fiatal gyermekre, akinek szabadulásáért édesapja könyörgött Jézushoz, és miután az ördög elhagyta (Mk. 9, 14 – 29) a bámészkodó tömeghez fordult és így szólt: „Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és böjt hatására” (Mk. 9, 29).
Lehetne a sort folytatni és persze összegyűjteni azokat a külső jegyeket, melyek egy-egy megszállotton felismerhetők voltak (habzó száj, korábban nem tapasztalt fizikai erő, a megszállott hangján való beszéd, stb..). Jézus azonban nem privilegizálta a megszabadítás hatalmát. „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak.” (Mk. 16, 15-18)
Az apostolok feladatul kapták a sátánnal való folytonos harcot. Szent Pál már Efezusban megtapasztalta a kapott kegyelem erejét: Az Isten rendkívüli csodákat is tett Pál által. Így például betegekre tették az általa használt törülközőket és fejkendőket, és a betegség elhagyta őket, a gonosz lelkek meg kiszálltak belőlük. (Ap.Csel. 19, 11–12)
A ma ünnepelt Szent Benedek is felismerte korában mekkora hatalma lehet a rossznak, aki őt is több alkalommal megtámadta. Nem véletlen, hogy a róla elnevezett medál különleges imádságot rejt magán. Az előoldal a szentet ábrázolja, amint jobb kezében a keresztet tartja, bal kezében nyitott könyv van: a Regula. Mivel túl szigorúnak találták Benedeket, több alkalommal is merényletet kíséreltek meg ellene. Mérget kevertek kelyhébe, amely az áldás keresztjelére eltörött. Erre utal a kehely, amelyből kígyó emelkedik ki(,) vagy a holló, amely a mérgezett kenyeret ragadja el előle.
Szent Benedek alakjának két oldalán ez olvasható: Crux Sancti Patris Benedicti – azaz: „Szent Benedek atyánk keresztje”. A körülötte futó latin szöveg: „Eius in obitu nostro praesentia muniamur!” magyarul így hangzik: „Erősítsen meg minket jelenléte halálunk óráján!” – Szent Benedek Szent Józsefhez hasonlóan a jó halál patrónusa.
Benedek lába alatt az ex SM Casino MDCCCLXX betűket láthatjuk, vagyis: „Monte Cassino szent hegyéről, 1880” – ami arra emlékeztet, hogy a medált Benedek születése 1400. évfordulóján verték. Ez a Benedek-medálnak az egész világon leginkább elterjedt változata.
A medál hátoldala, az úgynevezett Benedek-pajzs egy keresztet ábrázol a szent kereszt iránti tiszteletére emlékeztetve; a kereszt fölött a Pax (béke) szó olvasható, eredetileg egy Krisztus-monogram: XP volt, a Christos név kezdőbetűi. Mellette és körben iniciálék (szavak kezdőbetűi), melyek egy imádság szövegét adják. A medál imájának régi magyar fordítása:
„A Szent Kereszt legyen fényem,
ne az ördög a vezérem!
Gonosz szellem, hordd el magad,
ne tukmáld rám hívságodat!
Elém ne tedd étkedet,
magad idd meg mérgedet!”
Szent Benedek atyánk medálját és a rajta található imádságot gyakran használják ördögűzések alkalmával. Gabriel Amorth atya, a Vatikán egyik legismertebb exorcistája, amikor szabadító imádságra indult, Szent Benedek medálja mindig vele volt és a szertartás alatt többször is elmondta annak imádságát.
Jézus nagyon komoly ellenfélnek tartotta a sátánt, nem paktált le vele! Nekünk is feladatunk a folytonos harc, hogy szabadok legyünk.
Bese Gergő
Az írás a Magyar Kurír korábbi cikkére alapozódik.
Még nem érkezett hozzászólás