Egy rövid novella érkezett a postaládánkba. Szerzője Duda Dániel, a kecskeméti Piarista Gimnázium tizedikes tanulója, akinek az életében a hit és az irodalom kulcsfontosságú helyen szerepel.
Bolyongás
Miért keveredtem ilyen messzire? Maradtam volna otthon, akkor most anyáék meg tudnák mondani, mi merrefele van. Viszont itt? Teljesen magamra vagyok utalva. A GPS is azt írja ki, hogy ,,Te döntesz!”. A helyiek meg biztos hülyének néznek, miért sétálok már negyedjére a Boldog utcán, hogy aztán újra visszaforduljak a Szomor úton. Jó, nem sietek, meg semmi, de azért egyszer jó lenne odaérni. Pedig papám is ott lakik. Meg kellett volna kérdezni. Most már mindegy. Zömében idősek laknak arra, de akad egy-két fiatal is. Szegények…Na, ez milyen utca? Alkoholizmus. Ahh, ez zsákutca. Hopp, mi az ott? Isten útja. Várj! Előbb még ott volt. Most meg elhajtott előttem a sértődékenység, én meg intettem neki, aztán, mire visszanéztem, nem volt ott az út. Keressük másfele. Na! Régi Szerelmek útja. Ez meg egyirányú. Olyan sok utca van. Néha olyan egyértelmű, merre menjek, néha meg bemegyek egy utcába, és alig jutok ki belőle, utána meg megint elvesztem. De mégis merre? Merre van a Mennyország?
Duda Dániel
Még nem érkezett hozzászólás