Hamarosan újra itt a nagyböjt. Vegyes érzésekkel tölt el engem és az ismerőseimet ez az időszak: lemondások, amikor 2020 másról sem szólt… szenvedés… várakozás… áldozatok… kérdések, hogy idén vajon milyen lesz a húsvét? A tudatosság jegyében pre-böjtöt tartok: előkészítő időszakot!
Mi az egyáltalán, hogy pre-böjt? Hát, ezt én találtam ki, de elmondom!
Számomra a következő pár nap arról szól, hogy kitaláljam és át is imádkozzam az idei böjt-terveimet. Persze úgy is bele lehet menni az ünnepkörbe, hogy nem eszem húst, nem iszom kávét/alkoholt. De ennél most többre vágyom.
Lemondás vagy felajánlás?
Ha valamit megvonok magamtól, azzal az egyszerűséget választom. Az újragondolást. Egy nehezebb életet. Mindig sonkát teszek reggel a kenyérre – mert azt kívánom. Ha nem eszem húst, gondolkodni és tervezni kell, és a kívánságaim háttérbe kerülnek. Csökkentem az önközpontúságot, önzőséget. Emellett nagyon fontos a hitéleti oldalra is odafigyelni. Bevallom, nekem nehezen szokott menni, sokszor fizikai/agyi kihívásnak élem meg a böjtöt, és problémás a földi lemondás és a lelki eredmény összekapcsolása. Ha felajánlok heti két hétköznapi misét, szintén tervezni kell, és előtérbe kerül az Isten.
Emberi vagy isteni?
Ha megfogadom, hogy böjtben nem beszélek csúnyán vagy legalább 7 órát alszom, sokkal jobbfej leszek mindenkivel. A felebaráti szeretetben növekszem, mások érdekében vállalok lemondást. Tiszta lelkiismerettel, sok mennyei pirosponttal mindig könnyebb az Istenhez is közel érezni magunkat.
Ha duplájára növelem az imaidőm (Vigyázz! Ne a nullát szorozd kettővel!) vagy többet olvasom a Szentírást, az Istent ismerem meg jobban, hozzá kerülök közelebb, és könnyebb lesz az embertársaimat is szeretni.
Milyen jó körforgás, nem?
A ,,szint”
Egyáltalán ne aggódj, ha épp nem vagy annyira jó passzban egészségileg vagy lelkileg. A böjtnek nem az a lényege, hogy 180 fokos fordulatot vegyél 40 napra. Tűzd ki csak a minimumot. Ha ez napi egy Miatyánk, akkor ennyi! Nincs olyan, hogy ,,gáz”.
Próbáld ki akár azt is, hogy fokozatosan növeled a kihívást: ha az első hét jól ment alkohol nélkül, vedd a listára a kávét vagy a csokit. Ha egy hétig nem érezted nehéznek a napi 15 perc imát, próbáld ki 25-tel!
Élet a böjt után
Ha van pre-böjt, lehetne after-böjtről is beszélni. Bennem szokott olyan érzés lenni, hogy ,,lezuhanok” a böjt után. Eddig nem szabadott csokit enni, erős voltam, áldott volt, aztán egyszer csak tömöm magamba a nasit, édességet. Akkor volt egyáltalán értelme? Mintha ,,csalódnék” magamban, hogy persze, határozott ideig, rövid ideig könnyen meg lehet csinálni bármit.
Talán jó, ha tudunk olyan böjti vállalást tenni, ami utána kihat az életünkre.
Ami formálja a személyiségünket, és nem csak úgy elvágjuk a végét, aztán megy tovább minden, mint előtte. Hiszen így egy év múlva a következő böjtben még komolyabb vállalást tehetünk!
Mindent összevetve: azt javaslom, ne elégedj meg valami ,,egyszerű”, azaz nagyon kézenfekvő, nem-eszem-húst vagy nem-nassolok-féle böjttel, hanem elmélkedd át, nézz magadba, figyeld meg a komoly gyenge pontjaidat, hogy hol szorulsz rá Isten támogatására, hol kell fejlődni.
Téglásy Nóra
hirdetés
2 hozzászólás
“Ha valamit megvonok magamtól, azzal az egyszerűséget választom.” Ha lemondasz az örömről,attól tényleg egyszerűsödsz de vajon jobb e egyszerűen élni,mint örömmel? Kérdezd meg magadtól,hogy ha lemondasz valamiért valamit,milyen árat kell fizetned? Visszafelé is felteheted a kérdést:ha az életedbe hozol valamit az hasznodra vagy a károdra válik e?
“Ha felajánlok heti két hétköznapi misét, szintén tervezni kell, és előtérbe kerül az Isten.” Isten nem így kerül előtérbe! Azt írom,rossz úton jársz. Mert nem Istent kell előtérbe helyezni,hanem az életet és mindent ami a jóhoz vezet. Mikor ezeket megteszed,automatikusan “húzza” magával Istent. Istent érett személyiségnek kell tekintenünk nem pedig önzőnek aki mindenki és minden elé teszi magát. Látod,látod, ilyen önzőnek tekintjük Istent,pedig olvashatod a történetet,hogy aki a főhelyre ül azzal mi lesz. Isten nem emberi logikával rendelkezik,ezt mindig elfelejtitek.
“Egyáltalán ne aggódj, ha épp nem vagy annyira jó passzban egészségileg vagy lelkileg.” Ez de durva. Igen is aggódhatsz,de mértékkel.Az aggódás az,mikor felméred a helyzetedet és összehasonlítod a számodra elvárttal,ha ez nem egyezik,aggódj kissé aztán irány a probléma megoldása.
“Tiszta lelkiismerettel, sok mennyei piros ponttal mindig könnyebb az Istenhez is közel érezni magunkat.” Ó,jaj. Ettől érzed közel magad Istenhez? Ettől legfeljebb jobb embernek kell érezned magad. Tudnod kell -és az se baj ha így érzed – Isten mindig közel van hozzád és ezt te nem tudod megváltoztatni. Valahogyan nem érzem a soraidban az Isten igazi jelenlétét és mivoltát.
Istennek sem megfelelni sem teljesíteni nem kell. Ő a Mennyei Atyánk,nem pedig egy földi uralkodó. Nem akartalak megsérteni,de Istent ne csak elképzeld mások által,hanem érezd is körülötted,benned. Érezd a folyamatosan jelenlévő jelenlétét,szeretetét és az általa adott korlátlan szabadságát. Bár mint személy is jelen van,azért ne úgy képzeld el,mert hozzá fogható személyt nem ismersz,és ne is hasonlítsad senkihez. De ahogyan gondolod.
Nóra, nagyon hasznosítható ez a cikk! 🙂 Szuper tippek, segítenek megélni a készülődést!
Én még annyit tennék hozzá az olvasók számára, hogy érdemes mérhető célokat kitűzni. Pl.: Minden hétfőn és kedden nem eszek csokoládét.
Ha tudod mérni a célt, könnyebb lesz hozzá ragaszkodni.
Hajrá mindenkinek!