Szemle

Egy év alatt kétszáznál is több olasz pap halt meg koronavírusban

Kevesebb mint egy év alatt kétszáznál is több pap hunyt el Olaszországban a koronavírus-fertőzésben.

Olaszországban szinte minden nap meghal legalább egy pap koronavírusban – hívta fel a figyelmet az Aleteia híroldal. Az országot nem kíméli a járvány, majdnem nyolcvanezren haltak már meg, több mint kétmillióan kapták el a fertőzést.

A járvány nem csillapodik az országban, az elmúlt két hétben kétszázezernél is többen fertőzödtek meg, tegnap a halottak száma a négyszázat is meghaladta. Már tavasszal is Olaszország volt az egyik európai gócpont, azonban az akkori 5-6 ezres napi fertőzésszám elenyésző az őszihez képest, amikor előfordult, hogy 24 óra alatt negyvenezer új beteget regisztráltak. 

A kétszáz elhunyt pap többsége 70 évnél idősebb volt – közülük sokan a kórházak látogatása közben kaphatták el a vírust. A legfiatalabb áldozat az 58 éves Alfredo Nicolardi atya volt. 

Egyes jelentések már nyáron is figyelmeztettek arra, hogy az egészségügyi dolgozók után a papok lehetnek a legnagyobb veszélyben, hiszen hivatásukat őrizve és folytatva tartották a lelket az emberekben, szolgáltatták ki a szentségeket – és adtak reményt az olasz embereknek. Az apácák közül is rengetegen megfertőzödtek, a Catholic News Agency szerint előfordult, hogy egy zárdábáan a 114 apáca közül 104-nek lett pozitív a tesztje.


A 777 szerkesztősége arra kéri Olvasóit, hogy imádkozzunk az elhunytakért, a betegekért, az őket ápolókért – és mindenkiért, akit bármilyen módon is érint a koronavírus:

„Uram, eléd hozzuk betegeinket – vigasztalásért és gyógyulásért fohászkodunk. Legyél közel a szenvedőkhöz, főleg a haldoklókhoz. Vigasztald a szomorkodókat.
Adj bölcsességet és energiát az orvosoknak, kutatóknak; erőt minden nővérnek és betegápolónak ehhez a különösen nagy terheléshez. Imádkozunk mindazokért, akik szenvednek a pániktól. Mindazokért, akiket legyőz a félelem. Imádkozunk a viharban békességért, tisztánlátásért. Imádkozunk azokért, akik nagy anyagi károkat szenvednek, vagy ettől kell tartaniuk.
Jóságos Atyánk, mindenkit eléd hozunk, akiknek karanténban kell lenniük, magányosak és senkit nem tudnak átölelni. Töltsd el szívünket békéddel. És igen, kérünk azért, hogy ez a járvány visszahúzódjon, a számok csökkenjenek, újra minden a régi lehessen. Tégy minket hálássá minden egészséges napunkért.
Ne engedd, hogy elfelejtsük, hogy az életünk ajándék. Hogy egyszer meg fogunk halni és nem tudunk mindent kontrollálni. Hogy csak Te vagy örök. Hogy az életben annyi lényegtelen dolog van, ami gyakran túl hangosnak és fontosnak tűnik. Tégy minket hálássá mindazért, amit krízisek nélkül olyan könnyen figyelmen kívül hagyunk.
Bízunk Benned. Köszönjük.”
(Johannes Hartl)

Borítókép - Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Filipánics Tibor 2021. 01. 12. 15:56

    “csak Te vagy örök” Ez tetszett a legjobban.
    Nagyon finoman kell most fogalmaznom,meglátjuk sikerül e. Kezdeném azzal,hogy tulajdonképpen semmi rosszat nem látok ebben az imában és abban sem,hogy az Istentől kérünk segítséget bizonyos időkben. Sőt ez tulajdonképpen magunk és mások javára válik,tehát jó ez úgy ahogy van.
    Azonban nem árt észre venni,hogy “Olaszországban szinte minden nap meghal legalább egy pap koronavírusban”,tehát imádkozhatunk mi,ha a természet le akar győzni valakit,azt legyőzi.
    “vigasztalásért és gyógyulásért fohászkodunk” Ha megbízol Istenben és érett személyiségnek tartod,akkor azt is el kell hinned,hogy Ő tökéletesen tudja, mi jó neked. Istent mért akarjuk befolyásolni imával? Persze az ima nem is neki szól,hanem magunknak.
    “Legyél közel a szenvedőkhöz, főleg a haldoklókhoz.” Hm! Itt pedig javaslatot teszünk Istennek,hogy valójában kihez is kellene közel lennie, nem nézzük ki belőle,hogy el tudja dönteni, ha egyáltalán el kell ezt dönteni. Az,hogy mi emberek kit sorolunk az első helyre,még nem jelenti azt,hogy jogunk van Istennek tanácsot,javaslatot, adni,hogy mit is kellene tennie. Itt nagyon lenézően kezeljük Istent.
    “Jóságos Atyánk, mindenkit eléd hozunk” Elé visznek?? Eddig hol voltak? Itt úgy látom a szépségre mentek,a nagy szavakra.
    “Ne engedd, hogy elfelejtsük …” tessék,újra diktálunk Istennek. Nálam Isten nem azon a szinten van,hogy megmondjam neki mit csináljon. Még javaslatokat sem szeretnék Neki tenni,ÉN, Istennek,ugyan már!!??
    Ám ha magunk felől nézem a dolgokat,ugyan kihez fordulhatna az ember a kéréseivel? Ha egy jó istenkapcsolatod van,megfelelő bizalommal, kérhetsz bármit.Az ima egyfajta útmutató, egy spirituális lélegzetvétel.Lélegezni pedig muszáj.
    Jó tudni azt is,……á,nem ide való. (remélem sikerült nem megbántani senkit,ez nem mentegetőzés,így akartam)