A lánynak, aki nem szereti önmagát

Vajon létezik olyan ember, olyan nő, aki tökéletesen meg van elégedve önmagával? A testének minden egyes négyzetcentiméterével?

Egy régi mondás szerint a nők nem a férfiaknak öltözködnek, hanem egymásnak. Megy a versengés, a hasonlítgatásé az önmarcangolás. A nekem miért nem  és a neki miért? Mindenki egyedi akar lenni, de közben senki sem az, mert aki a divatot követi, az a szabványt követi. Lényegében senki sem akar kilógni, csak ezt nem ismerjük be magunknak. Senki sem akar másmilyen testalkatot, mint az aktuálisan sztárolt, senki sem akar másmilyen frizurát vagy szemöldököt. 

Ez egy ördögi kör, ami képes bennünket teljesen beszippantani. Sanyargatjuk a testünket, és végső soron a lelkünket is, mert állandóan bűntudatunk van, ha nem tornázunk eleget vagy kicsit többet ettünk a kelleténél. Azt hinnénk, hogy csak a felnőtt nők vannak így, azonban a tíz éves lányok 81%-a már fogyókúrázott életében, az Egyesült Államokban pedig körülbelül nyolc millió ember küzd evészavarral. 

A megoldás pedig nesze semmi, fogd meg jól: „csak jobban kell magadat szeretned.” De mégis hogyan tudja önmagát szeretni az, akinek pont ezzel a személlyel van problémája, azaz önmagával? A megoldás és a probléma nem lehet ugyanaz – mondja egyik kedvenc szerzőm, Allie Beth Stuckey. 

A valódi megoldás sokkal jobban felszabadít, mintha folyamatosan azt mantráznánk magunknak, hogy szépek, okosak, értékesek vagyunk. A valódi megoldás nem az, hogy megsebzett, ingatag, bizonytalan önmagunkban keressük a boldogságunk kulcsát. Hanem megismerjük azt, aki be tudja gyógyítani a sebeinket, aki tökéletesen és teljesen ismer, aki megbocsátja a bűneinket és vég nélkül szeret. 

Nézd csak, mit ír a Biblia:

„Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid és lelkem jól tudja ezt.” (Zsolt 139,13-14)

„Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.” (Zsolt 139,16)

Isten teremt, alkot, és számára nincsenek szabványok. A gyönyörű embereknek a lelkük a helyén van, és ez sugárzik róluk. (Nincs is ijesztőbb, mint egy tökéletes arcélű, de hideg tekintetű ember.) Ha a külsőd helyett inkább a lelkedre koncentrálsz, akkor elképesztő átalakuláson mehetsz keresztül. Ha az elsődleges célod ahelyett, hogy az embereknek megfelelj, az lesz, hogy Istennek megfelelj, akkor rengeteg megkötözöttség és hamis elvárás alól szabadulsz fel. 

Ez persze nem mindig könnyű, mert az irigység ott leselkedik ránk állandóan. Ezért is fontos folyamatos kapcsolatot ápolni Istennel, hogy ezeket a csapdákat felismerjük. Ő ki tud szabadítani minket a test bálványozásának csapdájából, és be tudja tölteni a szívünkben tátongó űrt. Én hiszem, hogy ha az első parancsolatot betartjuk, és teljes szívünkből, lelkünkből és elménkből szeretjük Istent, akkor meg tudunk szabadulni az elégedetlenség csapdájából. Akkor Isten szentségének tükrében ismerhetjük meg magunkat minden hibánkkal, bűnünkkel, de jó tulajdonságainkkal együtt is. Ez a teljes önismeret pedig Isten mélyebb ismeretére vezet el minket. Ott pedig már nem fog számítani, hogy ki mit gondol rólunk, vagy milyennek lát, hanem csak az, hogy Isten milyennek lát minket, milyennek teremtett és mi mihez kezdünk ezekkel az adottságokkal. 

hirdetés