Bese Gergő atya a tegnapi naptól új városba költözött: Pannonhalmáról egészen a Dél-Alföldre, Jánoshalmára. A 777 alapítócsapatának tagja természetesen a jövőben is ugyanúgy velünk lesz, így folytatódnak a vasárnap esti írások, valamint a Tabuk nélkül is!
A mai vasárnapon a szentlecke és az evangélium is külön-külön megérne egy nagymisét. A rómaiakhoz írt levélben Szent Pál a feltétel nélküli Krisztus szeretetre buzdít: nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy üldözés, kard, éhség, mezítelenség megelőzze Jézust az életünkben. Mert a földi mammon utáni sóvárgás óriási veszélyt hordoz magában. Azt sugallja, hogy mindent megkaphatunk általa, teljessé válik a boldogságunk és nincs szükségünk az égből alá szálló élő kenyérre.
A fogyasztói társadalmat irányítók a mérget csepegtetik belénk és mi elhisszük, hogy mindaz amit kínálnak a javunkra válik. Beletolják az arcunkba a reklámokon keresztül a földi javakat, dúskálhatunk azok élvezetében, de a lelkünkkel senki sem foglalkozik. Ennél a résznél térnék át az evangéliumra, a csodálatos kenyér és halszaporítás történetére. Jézus szeretne egyedül lenni és elgyászolni Keresztelő Jánost. A csendben, magányban akart imádkozni, azonban a tömeg utolérte. Ott voltak a betegek, a tanácstalanok, az útkeresők, a kételkedők, a kíváncsiskodók, mindenki, akinek szüksége volt Jézus szavára, tanítására, érintésére. Krisztus pedig nem hagyta cserben őket, megesett rajtuk a szíve. Egész estébe nyúlóan foglalkozott a több ezres tömeggel, mire a tanítványok aggódva kérték, hogy bocsássa el őket, mert nincs mit enni adni nekik. A Mester azonban komoly feladatot adott nekik: adjatok nekik ti enni. A tanítványok rémülten tekintettek a sokaságra, hiszen több ezer embernek ők képtelenek enni adni. Összegyűjtötték amijük csak volt, öt kenyeret és két halat és átadták Jézusnak. Ő pedig megsokasította mindazt, amit átadtak neki.
Az apróságból bőség lett. Ilyen az Isten, felkínálja önmagát, hogy együtt többre legyünk képesek. Nem azt akarja, hogy egyedül vergődjünk és vért izzadva törjünk meg a teher alatt, a megoldatlan feladatok sokaságában. Azt kéri, hogy adjuk oda neki ami bennünk van, és ő a legkisebből is képes nagyot alkotni. Csak Istennel tapasztalhatjuk meg mit jelent kihozni magunkból a legtöbbet, a legjobbat. Vele vagyunk képesek sikereket elérni!
Az apostolok megtapasztalták a csodát, látták a 12 teli kosarat, melyet a maradékokból töltöttek meg. Mennyi hal és kenyér lehetett akkor összesen? Sajnos erre nem tudjuk a választ, de kapizsgáljuk mit is jelent amikor az Isten összefog az emberrel, akkor nagy dolgok történnek: csodák, megoldások, megbékélés, szeretet. Erre hív bennünket Jézus:
adjuk oda neki amink van, szívünk, lelkünk szeretetét és ő gazdagon megáld, megjutalmaz érte.
Bese Gergő
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás