Hogyan legyek türelmes, amikor Isten arra kér, hogy várjak?

A türelem egy fontos erény, azonban vannak olyan pillanatok az életünkben, amikor nehezünkre esik gyakorolni azt. Mit tudunk ilyenkor tenni?

El kell, hogy mondjam, az utóbbi időben nagyon türelmetlennek éreztem magam. Tudjuk, milyen fontos a türelem erénye az életünk, különösen lelki életünk szempontjából. Ha már lelki életről beszélünk, még ha volt is már részünk olyan tapasztalatban, amely türelemre tanított, amikor újabb nagy lépés előtt állunk az életben, olyannyira nehezünkre esik türelmet gyakorolni, mintha csak az első alkalomról lenne szó. Célom ezzel a cikkel az, hogy néhány szemponttal szolgáljak a türelem erényének jobb megéléséhez.

Mire jó a türelem?

Sokszor van szükségünk türelemre, ha szeretnénk felfedezni, hogy mit is akar tőlünk az Isten, és ha lassanként ki szeretnénk bontani, hogy mi is az ő terve az életünkre nézve. Szeretnénk azonban most a türelem egy másik formájáról beszélni. Előfordul ugyanis olyan is, hogy már elég világosan látjuk, hogy mi Isten szándéka az életünkben, különféle okok miatt azonban sok időt emészthet fel, míg a jövőről szerzett bizonyosságaink megvalósulnak.

A várakozás időszaka nagyon kemény.

Szívedben elkezd teret nyerni – persze nem mindig – a félelem, a zavartság, a kétség, vagy felbukkan egy kósza gondolat, hogy ez a bizonyosság nem is olyan formában fog megvalósulni, ahogy vártad.

hirdetés

Miért fontos a türelem ebben a folyamatban?

A türelem az az erény, amely segít elviselnünk minden kellemetlenséget és nehézséget a vágyott cél érdekében. Azzal jár, hogy a kellemetlen és viszontagságos helyzeteket erős lélekkel tűrjük, és nem panaszkodunk. Ahogy már korábban is mondtam, a türelem első lépése, hogy felfedezzük, mit akar Isten az életünkben.

A második lépés azonban ugyanúgy fontos, ugyanis nem arról szól, hogy a mi elképzelésünk szerint tegyük Isten akaratát. Azt sem szabad gondolnunk, hogy amit már világosan látunk, az a mi tervünk.

Nem a mi tervünk, hanem Isten akarata, melyet az Ő kegyelméből sikerült felfedeznünk.

Ha ezt kimondtuk, már könnyebb megérteni, hogy életünkben a „hogyan” és a „mikor” is Isten akarata szerint kell, hogy megvalósuljon. Emlékezzünk Mária szavaira: „Legyen nekem a te igéd szerint!” (Lk 1,38) És ezt nemcsak akkor mondja, amikor Gábriel angyal arra hívja, hogy legyen a Megváltó anyja, hanem egész élete folyamán.

Amikor kénytelen a királyok Királyát egy jászolba szülni (Lk 2,1-20), amikor csodálkozik a pásztorok (Lk 2,8-20) és a napkeleti bölcsek (Mt 2,1-12) látogatásán, amikor menekülnie kell Heródes elől (Mt 2,16-18), amikor három nap keresés után rátalál Jézusra a templomban (Lk 2,41-51) vagy amikor a kánai menyegzőn vesznek részt (Jn 2,1-11).

És még hány olyan élménye van, amelyet nem ért! Lelki hozzáállását érdemes eltanulnunk: „Mária pedig mindezeket a beszédeket megjegyezte, és szívében forgatta.” (Lk 2, 19)

Isten munkálkodik az életünkben, de ehhez időre van szüksége

Ha volt már valaha részed lelki élményekben, jól tudhatod, hogy az idő is egy fontos tényező. A lélek dolgai sosem történnek egyik napról a másikra. Jobban mondva időre van szükségünk ahhoz, hogy megemésszük és megértsük, mit is akar mutatni nekünk az Úr.

Ha engedünk a sürgető érzésnek és a türelmetlenségnek, könnyen előfordulhat, hogy téves következtetésekre jutunk, melyek a „rossz lélek” gyümölcsei. A lelki élet útján szívünk olyan, mint a megmunkálandó föld, melybe búzát és konkolyt ültetnek. 

Ha sietünk, és szeretnénk gyors döntéseket hozni, miközben el akarunk görgetni minden akadályt a célunkhoz vezető útról, könnyen lehet, hogy a konkoly rángatása közben a búzát is megöljük. Ez a fajta „siettető érzés”, melyet gyakran tapasztalunk, ez a fajta türelmetlenség, amely arra akar „kényszeríteni” minket, hogy rögtön cselekedjünk, egy olyan lelki jelzés, melyre érdemes odafigyelnünk, ugyanis könnyen lehet, hogy a rossz lélek „noszogat” minket.

Az Úr arra tanít minket, hogy hagynunk kell, hogy a kétféle mag együtt nőjön egészen az aratásig, hogy világosan szét tudjuk választani a szívünkben rejlő rossz gondolatokat – konkoly – az igazán szent gondolatoktól (Mt 13,24-30).

Mindig van mit tanulni

Ehhez idő kell, a türelmes várakozás időszakában azonban az Úr sok mindenre tanít minket, és felkészít, hogy érett és tudatos módon tudjuk majd járni azt az utat, amelyet kigondolt a számunkra. Az idő olyan, mint egy olvasztótégely, melyben a kardot kovácsolják, hogy ellenállóvá váljon, de rugalmas is maradjon a próba idejére, vagy ahol az aranyat tisztítják meg mindentől, ami nem arany. 

Ez az olvasztótégely, a türelem tüze az, amely lassanként tisztít, formáz, kovácsol, nevel minket, hogy készekké váljunk arra, hogy aszerint éljünk, amit bár már korábban is láttunk, de nem voltunk készek arra, hogy megtegyük. Ugyanarra a hozzáállásra van szükség ahhoz, hogy felfedezzük, mit akar Isten tőlünk, mint ahhoz, hogy „hogyan és mikor” akarja megvalósítani azt az életünkben.

Arra hívlak most, hogy gondold át, hogyan munkálkodik Isten az életedben. Hagyd, hogy szeretetével alakítson, és hogy segítsen türelemmel keresned az igazi boldogságra vezető utat! Bízd magad a Lélekre, és hagyd, hogy a kegyelem világítsa meg utadat!

Forrás: Catholic-link.com

hirdetés