A papság ma már szinte elképzelhetetlen mentálhigiénés ismeretek nélkül, így nem érdemes szembeállítani egymással a pszichológiát és kereszténységet sem – mondta a Mária Rádiónak Balogh László atya, aki a teológián kívül mentálhigiénét is tanult. A két terület kiegészíti egymást: a papoknak is fontos rálátni a lelki folyamatokra, de a pszichológusok is választhatják azt, hogy Istent helyezik a középpontba. A rádiós beszélgetés leginkább elgondolkodtató részeit szemlézzük.
„A hívőknek is szükségük van a pszichológiára és a papoknak is a pszichológiai ismeretekre. Nekünk papoknak általában annyiban más a megközelítésünk, mint a pszichológusoknak, hogy tudjuk: vannak helyzetek, amelyekkel emberileg nem tudunk megküzdeni, de tudatosítjuk, hogy van valódi reményünk, aki Krisztus.”
Arra a kérdésre, hogy vajon miért fordul több hívő is pszichológushoz, Laci atya azt mondta: „Az emberek mindenre választ akarnak és nem merik elhinni, hogy minden terhüket, sőt az egész életüket Jézusra tehetik. Fontos tudatosítanunk, hogy mindaz, amit átélünk, nem egyedül történik: a küzdelmeinkben ugyanúgy jelen van Isten, mint az örömeinkben.”
„Minden pap lelkivezető is egyben. De nem az a dolgunk elsősorban, hogy megoldjuk a problémákat, hanem, hogy a hozzánk fordulók mellett legyünk.
A hit ad igazi perspektívát: tudatosítja, hogy a jelen állapot nem végleges, hanem túlmutat azon, a jövőre, hosszútávra.”
A műsorvezető arra is kíváncsi volt, ma milyen gyakran fordulnak a hívők a papokhoz életvezetési kérdésekkel. Balogh Laci atya szerint szinte csak ezzel fordulnak hozzájuk, legtöbben olyanok, akik döntési helyzetekben szeretnének vezetést kérni.
„Gyóntatásnál is nélkülözhetetlen a pszichológiai háttér, mert meg kell látniuk az embert, a bűnöst a bűn mögött és azt a lelki-spirituális folyamatot, ami végbemegy abban, aki kéri Isten bocsánatát.”
„Szükségét éreztem, hogy mentálhigiéné- és lelkigondozói szakot is végezzek a teológia mellett, mert a gyakorlatban is megtapasztaltam, hogy mekkora szükség van arra, hogy a belső folyamatokat azonosítani tudjam, képes legyek azokhoz kapcsolódni” – mesélte Laci atya.
Mi a különbség a pszichológia és a mentálhigiéné között? „A mentálhigiénés szakember, a lelkigondozó mindig a spirituális térben igyekszik a hozzá fordulóval együttműködni, így egy olyan távlat nyílik, amely valóban reményre ad okot. Minden Istenben, Istennel történik, ezért is van, hogy sok lelkigondozó imával kezdi és zárja is a beszélgetést. Sokszor nem is megoldani kell egy adott helyzetet, hanem elfogadni az emberi létünkkel együtt járó törékenységet: így lettünk teremtve. Ugyanakkor jó felismerni azt is, hogy
a megváltás nem egy rajtunk kívül álló tény, hanem egy értünk vállalt történés.”
Hozzátette, vannak nagyon jó keresztény pszichológusok is, akik aktívan megélik a hitüket, tehát nem állítható egymással szembe a hit és a pszichológia. „Remélem, egyre több ilyen szakember lesz, akik nem pusztán a tudományos állításokat próbálják meg egy-egy egyénnél érzékelni, hanem Istent helyezik a középpontba.”
„A mai világból talán az őszinteség hiányzik a legjobban, mert ez mindig sebezhetővé tesz. A papi életben az a legszebb, hogy akik hozzánk jönnek, felvállalják ezt a sebezhetőséget. A papság soha nem lehet csak egy munkakör, amelyet napi nyolc órában végzünk: ez valóban hivatás” – összegezte Laci atya.
Forrás: Mária Rádió
Kép: Dreamstime.com
hirdetés
2 hozzászólás
Isten egy . Ezért minden igazság EGYszerű. Az emberek csak elemi egyszerűségben egysszerűsítve érthetik meg mi a bonyolult nagyszerűségnek álcázott tévhit . Van a lélek amivel a lekészeknek van dolga. És van a pszihológia ami az öröklöt vagy szerzett viselkedési automatizmusainkat segíti feltárni és uralmuk alá helyezni. Ezek végülis nem lelki hanem testi dolgok. A gondolatok nem a lélekből hanem a memóriából jönnek. A tapasztalatok összeállított valósághű modelljét építik.
A lélek teljesen független az agytól a neuronoktól sőt az időtől is. Különben Isten se létezne.
Szóval a pszihológus nagyjából a fogorvossal egy kategória ha egyáltalán orvos lenne. (Aki kidolgozza melyik polcra milyen színű árut érdemes tenni például)
A pap dolga nagyságrendekkel nagyszerűbb hatalmasabb komolyabb. Fontossabb. Az előzó semmiséggel az utóbbi a minndennel léttel a lékekkel dolgozik.
Kedves Németh Úr!
Ezt a hozzászólást ugye Ön sem gondolta komolyan?
A pap és a politikus nagyjából egy szinten vannak, mindkettő a világ egyik legmihasznább foglalkozása. Hasznuk a nullához konvergál amelynek egy komplex hazugság és átverés spirál a váza. A kérdés csupán az, hogy az abban tevékenykedő ezt maga is tudja, ergo tudva és akarva visz tévútra másokat, vagy gyermeki naivitással teszi mindezt, hogy kicsit klerikális színt is vigyek a véleményembe. De a végeredményen mindez mit sem változtat.
Szent meggyőződésem, hogy a mai, modern q társadalomra, világra nyitott ember egyiknek és egyikben sem hisz. A világról alkotott jelenlegi tudásunk alapján maga az ember a legfelsőbbrendű lény az elérhető univerzumban. Minden egyéb megközelítés, ami nem tudományosan bizonyítható totálisan zagyva hiedelemvilág ami a mondák körébe tartozik s nem tudományos kérdés. Inklusive a buddhizmus, islam, shinto, hindu és mindezek csimboraszava a kereszténység.
A pszichológia és annak orvosi oldala a pszichiátria az emberi természet, agy és gondolainak vizsgálata, megfigyelése és szintézise. Valós, mérhető és ellenőrizhető alapokkal – adatokkal. A papi “munka – hivatás” hasznosságát nem elemezném, a véleményem a fentiekből kiérezhető. Természetesen a pszichológus/pszichiáter szakma is hordoz kevéssé hozzáértő, vagy konzervatív irányokat képviselő kollégákat, de még a “leghülyébb” is többet ért a mélylélektanhoz mint a semmit népszerűsítő és mindent egy okra visszavezető reverend.
Azt gondolom a fogorvosi szakma félmondatos degradációjához pedig kívánok Önnek eljövendőben vidám és hosszas gyökérkezelés valamelyik tanult kolléga székében.
Üdvözlettel,
Dr. HL.