Tízezren a 777-ért kampány
Bese Gergő, Blog

Egy örök barátság ünnepe

Immáron tizenhárom éve van hivatalos napja a lengyel-magyar barátságnak – amely március 23-a. Erre a nagy szövetségre – és arra, hogy mit tanullhatunk a lengyelektől – Bese Gergő atya hívja fel a figyelmet.

2007 március 12-én az Országgyűlés határozatban ünnepnapnak nyilvánította március 23-át, a lengyel – magyar barátság napját. Több évszázados barátságot szentesített határozatban az Országgyűlés és a Szejm, amikor egy nyelvében különböző, de lélekben mégis szoros kapcsolatban álló két nép barátságát politikai szintre emelte.

Példaértékű! De sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miben gyökerezik ez az összetartozás lengyel és magyar ember között? Megkísérlem megadni erre a választ, de fogadjátok el, hogy elfogult vagyok.

Számomra a kötelék két lábon áll: a közös Istenhit és Mária-tisztelet. Sehol a világon nem éreztem annyira otthon magam mint Lengyelország bármely templomában, még a levegő is a megszokott otthoni illatokat hozza elő. A hasonlóság a megimádkozott falak és az átélt történelmi megpróbáltatásokra adott válaszokban van. Veszélyhelyzetben, elnyomásban kiutat – mind a két nemzet – a térdelés és imára összekulcsolt kéz után talált.

hirdetés

Szabadok akkor vagyunk, ha a lelkünk is szabad, ha bezárjuk a lelkünket megszűnünk szabadnak lenni. Én ma szabadságot megyek tanulni Lengyelországba, azt a szabadságot, amit soha nem vehettek el tőlünk senki, de mi, magyarok sajnos elengedtük a szabadságunkat.

A két nép kapcsolatában nagy különbség, hogy mi, magyarok felálltunk a térdelésből, az imára összekulcsolt kezünket kiegyenesítettük. Fokozatosan kidobtuk a keresztény szimbólumokat, hagyományokat az életünkből, világpolgárokká váltunk és az átimádkozott ódon templomfalak közül elfogyott a hívő nép.

A kiüresített szabadság nem képes választ adni az élet nagy kérdéseire: család, hivatás, béke, élet – halál, boldogság.

Viszont létezik a preevangelizáció fogalma, hogy újra lehet kezdeni a hittel való ismerkedést, de az építkezést belülről kell elkezdeni. Nem lehet a szabados életünket két liter szenteltvízzel katolicizálni, az átverés volna. Térdre kell ereszkedni, imádkozni, őszinte bűnbánatot tartani.

Térjünk vissza a barátság éltető gyökeréhez Istenhez, és a közös hitélményekből töltekezve emeljük fel a lelkünket és váljunk szabaddá igazán szabaddá!

Bese Gergő atya

Fotó: Polskie Rádió

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás