Blog, Hortobágyi Tibor

„Imádkozzatok az Amazonasért” helyett, „imádkozzunk minden nap”

A nyári hőségben különböző okok miatt, de sajnos folyamatosan erdőtüzek pusztítanak az utóbbi időkben. Szibériától a Kanári-szigetekig vagy éppen Grönlandtól az Amazonas vidékéig. A közösségi médiában ezúttal a #PrayForAmazonia lett a felkapott hívószó, mégis mit szólnátok inkább a #PrayEverydayhez?

Sajnos ebben az évben elég sok helyen tapasztalhattuk a tűz pusztító erejét a világban. Áprilisban sokkolt bennünket a párizsi Notre-Dame égő épülete, míg a nyár folyamán Földünk különböző területiről érkeztek a szomorú hírek, hogy erdőtüzek tizedelik meg az élővilágot. Az utóbbi napok legfelkapottabb katasztrófája az Amazonas vidékén égő őserdők siralmas látványa. Egyre többen tesznek közzé olyan posztokat, amelyben felhívják a figyelmet Földünk és környezetünk védelmére, mások a Notre-Dame körüli erős médiavisszhangot és az adományok tengerét hiányolják az esőerdők pusztulása kapcsán, vagy éppen csak imára szólítják ismerőseiket PrayForAmazonia hashteggel.

Az itt felsorolt esetekben mindenkinek igaza van szerintem. Hiszen valóban nagyon fontos, hogy tudatosan figyeljünk oda környezetünk védelmére. Kerüljük a szemetelést, ha a másik eldobja, szedjük fel helyette; próbáljunk kevesebb műanyagot használni; valamint ügyeljünk arra, hogy amit csak lehet, szelektíven gyűjtsünk. És sorolhatnánk még a lehetőségeinket.

Valóban elgondolkodtató az ember számára, hogy a Notre-Dame esetében mindenhol találkozhattunk a tragédiával, illetve tolongtak az emberek, hogy adományaikkal segítsék az újjáépítést – az már más kérdés, hogy ezekből a támogatásokból töredékük jutott el valójában erre a célra –. Ezzel szemben az erdőtüzeknek és a különösen is hatalmas kiterjedésű Amazonas környéki pusztításnak mintha már kisebb lenne a hírértéke, legalábbis többen hiányolják a közösségi médiában a hasonló visszhangot. Ez is tényleg elgondolkodtató, mint az is, hogy Brazíliában mondhatni sportot űznek az erdők irtásából, hogy ezáltal jussanak több termőterülethez a helyi gazdák.

Valóban fontos és jó üzenet, ha valaki PrayForAmazonia hashtaggel oszt meg bejegyzéseket, mint ahogy volt ez korábban a Notre-Dame vagy más katasztrófák esetében is.

hirdetés

Itt viszont elérkeztem ahhoz a ponthoz, ami elgondolkodtat egy kicsit.

Miért csak ilyenkor divat imádkozni manapság?

Miért csak ha valami negatívum éri környezetünket, akkor kapjuk fel a fejünket? Miért nem előzzük meg a bajt, vagy legalábbis próbáljuk megelőzni imáinkkal?

Isten valóban sokszor segít rajtunk a bajban. Rá akkor is számíthatunk, ha mi elfordulunk tőle. Sőt, ő akkor is óv minket, ha mi azt nem igényeljük. De! Mi lenne, ha ez az újabb szörnyű pusztítás felhívná a figyelmemet arra, hogy ne hagyjam el a napi imádságaimat. Sőt, ezekben ne csak saját életemért imádkozzak, hanem ajánljam fel környezetünket, kérjem a bölcsességet, hogy rájöjjek, én mivel segíthetem Földünk megóvását a káros dolgoktól. Mindenekelőtt pedig próbáljak odafigyelni, hogy az életemben ne csupán a #PrayFor… létezzen, hanem sokkal inkább a #PrayEveryday…

Azaz, imádkozzunk minden nap világunkért!

Hortobágyi Tibor

 

Fotó: BBC / Reuters

Még nem érkezett hozzászólás