Csodaszép verset kapott a 777 elektronikus postaládájába: olvasónkat a franciaországi Taizé ihlette meg, ahol minden évben találkozót is rendeznek több tízezer keresztény résztvevővel, a világ minden tájáról. Ahogy a vers is rámutat: Isten valóban mindenhol jelen van, ha van szemünk észrevenni! “Belül fölfedezed/ Tündökölve,/ Kívül észreveszed/ Tükröződve”.
Itt vagyok
Merre visz az út?
Hegyeken, völgyeken,
Síkságokon túl?
Mi közeleg?
Jön már, jön,
Látom, érzem.
Egekben fönt,
Várom, nézem.
Leülök és fülembe súg.
Halkan összeolvad,
Mit szél és víz zúg.
Itt zaj összeroppan.
Jobb, ha leülsz.
Futni? Fölösleges.
Úgysem menekülsz.
Éned közeleg.
Békét nem lelhetsz,
Míg folyton vele harcolsz.
Egy életre jegyesed,
Vagy fizeted a sarcot.
De ha elvetted,
S szeretni vágyod,
Békéd megleled,
S több leszel mától.
Valaki megszólít.
De ki lehet az?
Szava bódít,
Pedig csend van.
Csak egy gondolat.
Lassan úszik,
Mint egy gondola.
De tova kúszik.
Merre van fent?
Onnan ereszkedik.
Merre van lent?
Onnan emelkedik
Egy érzés,
Vágyni szeretni.
Egy féltés,
Szeretve lenni.
Belül fölfedezed
Tündökölve,
Kívül észreveszed
Tükröződve.
Madarak dalában,
Nap sugarában,
Kabócák szavában,
Tücskök karában.
Virágok csokorban,
Lepkék párban,
Madarak csoportban,
Úsznak fényárban
Míg a nap lemegy.
Ebben látom,
Hogy Isten szeret.
Így várom
A felkelő holdat,
Mit csillagok
Hódolata fogad.
Ím itt vagyok.
Bővíz Krisztián
Kép: pixabay.com
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás