#csakegygondolat

#csakegygondolat – Tényleg bele kell halni?

Sokszor halljuk ezt a mondatot, hogy a kereszténységbe bizony bele kell halnunk. Pontosan mit is jelent ez, és mennyire kell komolyan vennünk?

A napokban egy gyalogos zarándoklaton voltam, javarészt fiatal, huszonéves felnőttekkel. Igen hosszú volt a táv, Tokajból mentünk Máriapócsra, két nap alatt. Bár többségében szép időnk volt, a folyamatos napsütés, és néha az eső azért meg tudta rendesen nehezíteni az utunkat. 

Én magam nagy elánnal indultam neki, hiszen számtalan zarándoklaton vettem már részt, 100-150 kilométereket is legyalogoltam egy hét folyamán, tehát úgy gondoltam, ez a kb. 70 km meg se fog ártani. 

Hát nem így lett.

Az első napon végig tudtam menni gond nélkül – bár nagyon éreztem a lábaimat -, de a második nap elején, alig 5-6 km után úgy belém nyilallt a fájdalom, hogy sírni tudtam volna. És még így is volt előttünk vagy 20 km. Sokat gondolkodtam, hogy a maradék távon autóval menjek, “végül is nem ciki, hát más is jár így”, és a többi. Csakhogy volt egy nagyon szép elmélkedésünk a nap folyamán, melyet Orosz István atya tartott, amiben arra fektette a hangsúlyt, hogy a kereszténységbe bele kell halnunk, ha tényleg Krisztust akarjuk követni.

Elég súlyos gondolatok voltak ezek, de ha már így áll a dolog, úgy gondoltam, ha kvázi belehalok is, de eljutok Pócsra a két lábamon. Míg e sorokat írom, továbbra is iszonyatosan fájnak a lábaim, és kapom a vicces megjegyzéseket, hogy mégis miben sántikálok, de ennek ellenére úgy érzem, hogy amit elértem, arra most kicsit mégis büszke lehetek.

Valahol a keresztény élet is ilyen szerintem, nem tökéletes, nem szép és kényelmes, de ha a célt elérjük, akkor érthetjük meg, hogy miért is érdemes belehalni. 

Kiss Máté 

Támogasd Te is a 777 evangelizációját!

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Még nem érkezett hozzászólás