Olyan sok szó van, amit csak úgy használunk és nem is igazán tudatosítjuk magunkban, hogy mit jelent. Meggyőződésem, hogy a káromkodásokkal, csúnya szavakkal is így van, de most szebb szavakra gondoltam első sorban. Te tudod, mit jelent például a Halleluja vagy az ámen?
Mostanában úgy tapasztalom, menő lett az „ámen” szó használata a keresztény oldalakon. Nemcsak nálunk, máshol is. Néha nem is lehet egyebet látni a cikkek alatt, mint buzgó „ámeneket” és imádságra kulcsolt kezeket. Eleinte örültem neki, hogy micsoda jó cikkek vannak, amivel annyira egyetértenek az olvasónk, de egy idő után kezdett nekem gyanús lenni, hogy nemcsak az egyetértés jele ez a szó. Sokszor már a megosztás pillanatában megjelennek a cikk alatt az „ámenek”, amikor még fizikai képtelenség, hogy bárki elolvasta volna a cikket.
Mit is jelet ez a szó valójában?
Ámen (amen), héber eredetű szó, mely egyetértést, igenlést jelent: Bizony, így van. Igen, hiszem. Úgy legyen! Ezért használjuk az imádságok végén, amikor azt szeretnénk kifejezni, hogy hisszük, hogy kérésünket Isten meghallotta és az imádság minden szavával egyetértünk. Szabad-e akkor ezt a szót használni olyankor is, amikor nem egy imádságról van szó, szimplán egyetértünk a másik mondandójával, a cikkben olvasottakkal? Természetesen szabad, hiszen a szó jelentése a szövegtől függetlenül a mi igenlésünket fejezi ki.
És vajon érdemes is mindenhol használni? Véleményem szerint nem mindig érdemes. Például nem vallásos közösségben nem hiszem, hogy sokan mondanak automatikusan áment, ha egyetértenek a másikkal. Sokkal inkább valami ilyesmit: „Igen, szerintem is.” „Igen, egyetértek veled.” Ugyanakkor egy vallásos közösségben is visszatetsző lehet, szenteskedésnek tűnhet, ha egy hétköznapi beszélgetésben buzgón ámenezünk. Szintén visszatetszést kelthet az online világban is, ahol nincs mód a másik megismerésére, a kommentek alapján alakul ki a benyomásunk a másik emberről. Ráadásul az online térben ennek még nagyobb a tétje, mint egy személyes beszélgetésben, hiszen ateisták, más vallásúak százai olvashatják ezeket a kommenteket egy-egy keresztény cikk alatt, vagy honlapon. Ha jobban belegondolunk, a kommentjeinkkel is evangelizálunk feléjük! Márpedig az evangelizálás egyik legfontosabb kritériuma, hogy hitelesnek kell lennünk. Hitelesnek és nem visszatetszőnek.
Gondoltál már úgy a kommentjeidre, mint az evangelizálás eszközeire? A te hozzászólásaid vajon közelebb visznek, vihetnek embereket Istenhez?
Ez persze nem azt jelenti, hogy minden cikk alatt le kell írni az evangéliumot, hiszen, hátha valakinek pont erre van szüksége. És azt sem jelenti, hogy nem fejezhetjük ki egyetértésünket az írottakkal kapcsolatban. Csupán azt jelenti, hogy tudatosnak kell lennünk. Szem előtt kell tartanunk az evangelizáció szempontjait, mint például a hitelesség, igazság, szeretet.
Most lehet, hogy kicsit zsörtölődsz magadban, mert úgy érzed igazságtalan voltam. Megbántottalak, pedig te jót akarsz, amikor egyetértésedet fejezed ki egy-egy témával kapcsolatban. Vagy éppen megerősíteni szeretnéd az üzenet fontosságát. Éppen ezért nem fejezem be itt a cikket, hanem adok néhány tanácsot, mivel tudod a kommentjeidet a hatékony evangelizálás szolgálatába állítani:
- Írd le, melyik rész tetszik neked legjobban a cikkből. Mi az, amivel egészen pontosan egyetértesz?
- Röviden megfogalmazhatod, hogyan élted meg a cikk, az idézet igazságát a saját életedben.
- Használhatsz szinonimákat.
- Megköszönheted, hogy megjelent az adott tartalom, akár meg is indokolva, miért örülsz ennek annyira.
- De sokszor az is elég, ha nem kommentálod a képet, cikket, mert magáért beszél a tartalom. Így elég, ha csupán megosztod másokkal is.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás