“Vele, Benne vagyok önmagam. Semmit sem tehetek nélküle. Mindennek, amiben hiszek, ő az alapja, és minden jövőbeni reményemnek Ő a hajtóereje.” Pintér Béla énekes-dalszerző remek írását szemlézzük a szeretet, azaz Isten mibenlétéről.
Életem legnagyobb ajándéka, ez a Láthatatlan Csodaság. Benne van a kapcsolataimban, a munkámban, az életem minden apró rezdülésében. Születésem pillanatától reménylett vénségemig ott van, ott lesz. Megváltoztathatatlanul érez irántam, de nem is egyszerűen csak érez…
Magába vonz, részemmé válik.
Nem tudom irányítani, nem hajlandó függeni se tőlem, se a körülményektől. Nem ingadozik, nem változik. Állandó és biztos. Általa szeretek. Szeretetet birtokolni sokkal több, egyszerű érzésnél. Nem valamiféle vonzalom, legkevésbé külső jegyek kedvelése. Több, mint vágy, vagy mint a szerelemnek hívott gombócérzéses sírhatnékom van… Az ember csak keresi a szavakat, de nincs megfelelő szó, amivel jellemezhetnénk. Szeretet. Így szoktuk hívni. Mindegy mennyire van közel vagy távol az a Valaki, akit megszerettünk. Mindegy, hol járunk az életben ahhoz a helyhez képest, amit otthonunkként szerettünk. Az a Valaki, vagy az a valami mindig ott lesz, kitörölhetetlenül. Miért? Mert szeretem. Mert a Szeretet egyik legfőbb tulajdonsága, hogy nem változik. Nem adja fel és nem zavarja időmúlás vagy térbeli távolság. Ha tetszik, radikális és szívós. Képtelen visszafordulni, lemondani vagy feladni. Soha nem veszít. Egyszerűen tökéletes. Amikor feladnám, visszaránt magába.
Újra élek, lélegzem. Vele, Benne vagyok önmagam.
Semmit sem tehetek nélküle. Mindennek, amiben hiszek, Ő az alapja, és minden jövőbeni reményemnek Ő a hajtóereje. Nélküle nem hogy nem érdemes, de lehetetlen élni. Itt van, körbevesz. Most is, ahogy róla írok, úgy dobog a szívem, mint az első randevúm előtt. Szeretet maga az élet. Ő a „habarcs” a téglák között. Ő a kötőanyag ember és ember között. Ha hibánkból kudarcba is fulladnak olykor kapcsolataink, vagy bármilyen jellegű dolgaink, Neki mindig van még egy ötlete a tovább lépésre. Elképesztően találékony. Még sosem szabott feltételeket, és minden pillanatban önmagát adja értem… Az egész életem arról szól, hogy valami választ, valamiféle reakciót adjak mindarra, amivel elhalmoz. De nem igazán tudok jól fogalmazni. Minden szavam kevés.
Isten. Így nevezzük a Személyt, aki minden mindenben. Szeretet. Ez az ő legfőbb ismérve. Persze, ezek csak szavak, meghatározások. A Valóság megdöbbentőbb és elementárisabb, mint azt valaha is gondoltuk. A Bibliában, János első levelében ezt olvashatjuk: „aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet.” (1Ján. 4:8)
Szeretet, szeretlek!
Forrás: Pintér Béla blogja
Kép: pixabay.com
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás