Blog, Lábánné Hollai Katalin

Öveket becsatolni, irány az üdvösség!

Minden ember mélyről jövő vágya, hogy boldog legyen. Ennek rendelünk alá mindent az életünk során: munkát, pénzt, családot… De vajon mi a terve Istennek? Ő hogyan szeretne minket boldoggá tenni?

Az utóbbi időben életem több területén is hasznát vettem, hogy tervezős típus vagyok. Kezdhetem a felsorolást a 777-nél végzett feladataimmal, de a tanításban, a háztartásban és az imaéletemben is hasznát vettem, veszem. Ennek köszönhetem többek között, hogy nemcsak elhatároztam, hanem tényleg el is olvastam négy hónap alatt a teljes Bibliát. Egészen konkrétan beosztottam, hogy melyik napon melyik részeket kell elolvasnom és utána egyszerűen követtem a tervet, aminek rengeteg gyümölcse lett.

Persze nem egyszer előfordul velem is, hogy hiba csúszik a gépezetbe és újra kell tervezni. Néha azért, mert előre nem látott események jönnek, máskor azért, mert rádöbbenek, hogy nem a kitűzött cél felé haladok. Ez pedig már többről szól holmi programszervezésről vagy tudatos tevékenységnaplóról. Ez már életvezetés.

Manapság elég divatos ez a szó: életvezetés. Lassan minden második ember coach vagy életvezetési tanácsadó. Elég felmenni az internetre és özönlenek az idézetek, tanácsok, tippek, melyekkel elérhetjük a sikeres és boldog életet. Ugyanakkor felteszem a nagy kérdést:

hirdetés

Mit mond Isten az életvezetésről?

Az esküvőnkön Mátétól az a rész volt az evangélium, ahol Jézus a liliomokról és az égi madarakról beszél, akik semmit nem tesznek a boldogulásukért, szépségükért, mégis mindenük megadatik. (Mt 6.25-34)

„Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk? Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik? Hát a ruházat miatt miért nyugtalankodtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül.”

Aki esketett minket, azzal kezdte a prédikációját, hogy ez egy teljes életprogramnak is beillik, erre építhetjük a házasságunkat. Ez a gondolat már akkor is nagyon tetszett, és azóta is sokat gondolkodom ezen, mi a dolgom az életemmel kapcsolatban? Mennyire kell terveznem és mennyire kell Istenre hagyatkoznom. Jézus ugyanis kemény szavakat mond.

„Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? Ezeket a pogányok keresik. Mennyei Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van.”

Ezek szerint nem kell dolgoznunk, nem kell ápolnunk magunkat, nem szükséges energiát fordítanunk a megélhetésünkre, életminőségünkre, hiszen Isten majd mindent megad nekünk? Nem. Sokkal inkább arról van itt szó, hogy nem szabad, hogy ezek legyenek a fókuszban Jézus helyett. Igenis fontos, hogy szeressük magunkat, ápoljuk a testünket, tisztességesen elvégezzük a munkánkat és gondoskodjunk a ránk bízottakról. Felelősek vagyunk azért az életért, amit ajándékba kaptunk, így dolgunk megtervezni, vezetni az életünket. Miért? Mert akinek nincsenek tervei, az könnyen eltéveszti a célt. A célt, ami az üdvösség és az élő Istennel való kapcsolat.

Ezért mondta az esketőnk, hogy ez egy életre szóló feladat. Erre folyamatosan tudatosan kell figyelnünk, mert könnyen szem elől téveszthetjük a célt. Nemrég hallottam erre egy nagyon jó hasonlatot. A Madridban felszálló repülőknél eleinte egészen kis pályamódosítást kell csak végrehajtania a pilótának, hogy New York helyett Bostonban landoljon a gép. Könnyű tehát rossz irányba indulni és minél később vesszük ezt észre, annál nehezebb korrigálni.

Ha szeretnél egy jó segédletet az életvezetéshez, nézd meg a Pure program és a Family magazin által kidolgozott Életvezető című öröknaptárt, ami hétről hétre segít a helyes irányba navigálni.

Lábánné Hollai Katalin

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás