Életbevágó

„Válasszátok az életet!”- egy abortuszon átesett édesanya vallomása

Az abortusz nem helyes akkor sem, ha törvényes.

A Facebook sokunkból  vegyes érzéseket vált ki. De a fenntartásaink ellenére a virtuális közösség váratlan kincseket rejthet. A megtérésről, a szépségről és a jóságról szóló történetek gyakran igazán elevenünkbe vágó témákat érintenek, mint a szenvedés, a lemondás és a veszteség, így fontos dolgokat tárhatnak fel az életünkről és rólunk.

Egy ilyen történet olvasható a barátom, Cristina Vailati Facchini oldalán is. Cristina nem hozta nyilvánosságra Marina családnevét, aki arról számol be, hogyan élte meg az abortuszt nőként és  anyaként, hiszen a baba a gyereke volt, és az is marad.

Marina úgy gondolta, hogy az abortusszal gyerekét végleg eltávolítja az életéből, de még mindig  szenved a veszteség miatt. Az üzenete mély igazságot hordoz. Miközben Krisztusnál keres gyógyulást, és próbál önmagának megbocsátva  békére lelni, képtelen szemet hunyni afölött, hogy azok, akik az abortuszt kedvező színben tüntetik fel, nők millióit tévesztik meg.

Marina vallomása

„A szabadság komoly dolog. Felelősséggel jár. Ha valaki lehajítaná a gyerekét a teraszról, a törvény és az emberek előtt is vállalnia kellene a következményeket. Az emlék élete végéig kísértené, és ha képtelen lenne egy hosszú, embert próbáló folyamat révén megbocsátani magának, a bűntudat teljesen felemésztené. Ha valaki a méhében levő gyerekével végez, a törvény előtti felelősségre vonást elkerülheti, de a fájdalmat egész testében érezni fogja. A legális keret és a társadalom közönye úgy működik mint az érzéstelenítő, de az elfojtott fájdalom időről időre gyötrelmesen, ellenállhatatlan erővel fellángol.

Én, aki megöltem a gyermekem, mindenkinek a tudomására akarom hozni: az abortusz törvényesítése hatalmas megtévesztés, a szent szabadságunkkal való visszaélés. „Tégy, amit akarsz. Egyedül a tied az életed”- mondják.

Élet-halál kérdése, hogy bedőlünk-e ennek a hazugságnak vagy felismerjük,  hogy a döntésünk egy egészen ártatlan, kis életet is érint. Csak most hullott le a hályog a szememről, csak most látom, hogy a „fejlődés” és a „szabadság” címszavakkal hogyan vezettek félre.

Nők milliói bolyonganak a társadalom érzéstelenítőjétől kábán a világban, tudva, hogy sohasem csókolhatják meg az édes kisbabájukat. Minden gyermek – legyen egészséges vagy beteg – egy félreérthetetlen igazságot testesít meg: az élet értékes. Hálás vagyok a pápának, aki így fogalmaz:  „A terhességmegszakítás olyan, mintha egy bérgyilkos segítségével megszabadulnánk valakitől. Helyes lehet ez?” Szeretném világgá kiáltani: Ne adjátok a gyermekeiteket bérgyilkosok kezébe, hiszen velük együtt ti is meghaltok. Én megtettem, és még mindig haldoklom. Ne tegyétek meg!

Minden városban vannak életvédő központok, ahol segítséget nyújtanak. Ha a babád fogyatékkal születik, keress egy olyan édesanyát aki már átélte ugyanezt és kérd meg, hogy őszintén ossza meg veled a tapasztalatát és mindazt, amit az életről tanult. Ne hagyd, hogy megtévesszenek azok, akik azt állítják, hogy az egész csak szenvedés. Ez nem igaz, hiszen végső soron minden emberi történet a szeretetről szól. Térden állva kérlek, engedd, hogy a szavaim megmentsék a gyermeked, így az enyém halála nem volt hiábavaló.”

Forrás: aleteia.org

Fordította: Zölde Júlia

Írta: Paola Belletti

Ha Ön, vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a
116-123
ingyenes lelki elsősegély számot!

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás