Nagy kérdések

A gyermekek vajon emlékeznek az édesanyjuk méhében töltött  életükre?

A csecsemők emlékeznek és felismerik az édesanyjuk szívverését.

Elgondolkoztál-e már valaha azon, hogy a gyermekeid vajon emlékeznének-e arra az időre, amit a méhedben töltöttek? Többek között emlékeznek anyjuk szívverésének hangjára. Egy kísérlet során az anyák egyedül hagyták gyermekeiket egy szobában, akik nyugtalanná váltak és féltek. De akkor hangszórókon keresztül meghallották az anyukájuk szívhangját- az anya a szomszéd szobában volt- és a gyermekek azonnal megnyugodtak, sőt még mosolyogtak is.

Ez megerősíti azt a dolgot, amire gyakran nem is gondolunk: az az idő, amelyet a csecsemő az édesanyja méhében tölt, jelentős szerepet játszik a gyermek édesanyjával való kapcsolatában, és a hozzá való kötődésében.

A baba számára ez a hang egyedülálló. És nem csupán a szívének a hangja- hanem az illata, a szaga, a mozgása, a gesztusai. Mindezek a szempontok közelebb hozzák egymáshoz az anyát és a gyermekét.

Az övé az első arc, amit lát, az első hang, amit hall, az első simogatás, amit érez. Még akkor is, ha már idősebbek vagyunk, édesanyánk hangja és illata biztat és nyugtat meg bennünket a legrosszabb időszakokban is.

Ay Dios mío miren eso 😩😍

Közzétette: Yanilda Autentica – 2018. május 27., vasárnap

Ez az anyaméhben töltött első hónapoktól kezdve fejlődik, egészen a születést követő első éveken át, és egy egész életen keresztül tart. Nem számít, hogy az anya dolgozik-e vagy sem, hogy szoptat-e vagy cumisüvegből táplál: a kötődés, az anya csecsemőjével töltött ideje során alakul ki, amikor bőr- és szemkontaktust létesítenek egymással. A kötődés azért rendkívül fontos, mert ez válik a gyermek fő referenciájává a valóság megismeréséhez. A kötődés járul hozzá a gyermek bizalmának és biztonságérzetének növekedéséhez, amint kinyílik számára a világ.

Édesanyák, soha ne kételkedjetek a gyermekeitekkel való kapcsolatotok erejében! Nem számít, hogy milyen távol vagytok, mindig létezik valami, ami összetart benneteket, valami, ami erősebb nálatok. Bár olykor érezhetitek úgy, hogy a gyermekeiteknek nincs többé szüksége rátok, mivel már felnőttek, de akkor ne feledjétek, hogy a ti szíveteké volt az első hang, amit hallottak, és ez része annak, amiért hálásak nektek.

És ti gyermekek, vigyázzatok erre a kapcsolatra! Ha még él az anyukátok, szánjatok rá időt, hogy megköszönjétek neki mindazt, amit tett értetek. Különösen azt a szeretetet, amellyel világra hozott és táplált benneteket.

 

forrás: aleteia.org

Írta: María Verónica Degwitz

Fordította: Vajnai Zsófia

Még nem érkezett hozzászólás