Szemle

Tényleg egyházszakadás történik Ukrajnában?

Régen nem látott botrányokról olvashattunk az elmúlt hetekben arról a helyzetről, ami most kialakult Ukrajnában. Azonban ennek most nem a háború az elsődleges oka, hanem a vallás.

A konstantinápolyi ortodox szinódus hivatalosan elismert Ukrajnában két ortodox egyházat, mely a kilencvenes években elszakadt a Moszkvai Patriarchátustól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka a szinódussal összhangban elismeri ezt a két egyházat önálló és hiteles ortodox egyházaknak – így alapozva meg egy későbbi egységes egyházat -, annak két vezetőjét, Filaret és Makarij metropolitákat pedig visszahelyezte papi méltóságukba.

Zavarosnak tűnik? Nem csodálom, de azért írom ezeket a sorokat, hogy világosabb legyen kicsit a kedves olvasó számára.

Kicsoda Kijev „pápája”?

Már eleve az a tény nagyon zavaros, hogy Ukrajnában eddig három, magát ortodoxnak nevező egyház működött a 90-es évek óta. Ez azért történhetett így, mert amikor az ország kilépett a Szovjetunióból, egyházilag még mindig a Moszkvai Patriarchátus volt vezető szerepben.

Azt fontos leszögezni, hogy az ortodox egyház felépítése egészen más, mint a katolikusé. Míg a Katolikus Egyház egységes, egy fő, a római pápa kormányzása alatt van, addig az ortodox világban számtalan egyházi vezetés, ún. hierarchia létezik, sokszor egymás mellett. Köszönhető ez annak, hogy Konstantinápoly (ma Isztambul) mellett az ókori világban sok más patriarchátus volt (Alexandria, Antióchia, Jeruzsálem, és Róma is ezek közé tartozott). Ezek saját rítussal, hagyományokkal és sokszor törvényekkel rendelkeztek.

Akiket mi „ortodoxoknak” ismerünk azok a konstantinápolyi-görög egyház tradícióját képviselik, azonban a történelem folyamán nemzeti alapon alapítottak más patriarchátusokat is. Így jött létre Moszkvában is egy ilyen.

Mondhatni olyan, mintha minden ilyen nemzeti egyháznak lenne saját pápája.

A moszkvai-orosz pátriárka pedig az egész akkori orosz birodalom területén élő ortodox felett kormányzott. Azonban Kijev és környéke továbbra is Konstantinápoly felügyelete alatt volt, amit viszont 1686-ban átadott Moszkvának (ezt most vissza is vonták), mert akkoriban fizikai nehézséget okozott, hogy ott püspököket szenteljen fel. És pontosan innen jön a mostani konfliktus is.

Ukrajna három egyháza

Amikor Ukrajna önálló lett, felcsillant az ukránokban egy remény, hogy ők is létrehozhassák saját nemzeti egyházukat, függetlenül Moszkvától és Konstantinápolytól is. Igen ám, csakhogy ezt Moszkvában máshogy gondolták. Ők a politikai szétesés ellenére meg akarták tartani a Patriarchátus régi egységét, ezért a mai napig annak területe megegyezik nagyrészt a korábbi Szovjetunió területével.

Az ukránok ellenben hajthatatlanok voltak, ezért Filaret metropolita (érsek) kikiáltotta a Kijevi Patriarchátust, amivel elszakadtak Moszkvától. Mindeközben egy másik egyházi vezető, Makarij is elszakadt Moszkvától, és létrehozta az Ukrán Autokefál Egyházat. Bár az elnevezésben különbség van, a gyakorlatban hasonló a két egyház, hiszen egyik sem volt kanonizálva más ortodox egyházak által,

azaz egyik sem volt hivatalos.

Egészen idáig. Ugyanis a Konstantinápolyi Szinódus október 11-én kanonizálta ezt a két egyházat, úgyhogy jelenleg három hivatalosan elismert egyház van Ukrajnában

Moszkva tiltakozik

Azért, hogy ne legyen ennyire szép és idilli a történet, sokan mégsem értettek egyet ezzel a döntéssel. Sőt annyira nem, hogy a Moszkvai Patriarchátus megvádolta Konstantinápolyt, hogy jogtalanul avatkozik be az ukrajnai egyház életébe, és a két szakadár egyház elismerésével ők maguk is szakadásba kerültek. Éppen ezért a Moszkvai Patriarchátus október 15-én egy saját szinódus keretein belül megszakította az eucharisztikus kapcsolatot a Konstantinápolyi Patriarchátussal, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Szent Liturgiákon megtiltották minden papnak, hogy megemlékezzenek a konstantinápolyi pátriárkáról, illetve annak az egyháznak a papjaival sem celebrálhatnak együtt, továbbá a hívek sem részesülhetnek az általuk kiszolgáltatott szentségekből.

Ezek sajnos elég erős és vészjósló események, hiszen az az egység, ami eddig az ortodox egyházak között megvolt, most veszélybe került. A világon jelenleg 15 elismert autokefál (önálló) egyház létezik, egymás mellett békességben. Azonban ha a történelmi vezető patriarchátus, Konstantinápoly – mely valójában csak szimbolikus elsőbbséget élvez, lévén csak a város környékére, az Áthosz-hegyre és amerikai területekre terjed ki szigorúan véve a hatásköre – és a jelenleg leghatalmasabb ortodox egyház, Moszkva ilyen mértékben elszakad egymástól, annak beláthatatlan következményei lehetnek az ökumenizmus jövőjére is nézve. Még akár a katolikus-ortodox közeledés tekintetében is.

Kinek van akkor igaza?

Abban a kérdésben, hogy mi volt a helyes döntés, és hogy melyik félnek van igaza nehéz tiszta álláspontot találni, hiszen mindenki igazolni tudja a maga módján a saját igazát. Moszkva nem szeretne engedni a saját hatásköréből, az ukránok csak önállóságra vágynak, Konstantinápoly pedig az utóbbinak szeretne segíteni. Persze vannak itt komoly egyházpolitikai tényezők is, azonban egy biztos.

Az Egyház, Krisztus misztikus teste súlyos sebet szerzett.

Amit látnunk kell az az, hogy minden komoly csatározás alatt emberi sorsok és életek vannak, akik csak szeretnék a saját vallásukat szabadon és békességben gyakorolni. És amit senki sem vehet félvállról az ezeknek az embereknek a lelki üdvössége.

Imádkozzunk az ortodox testvérekért, imádkozzunk Ukrajnáért, és azért, hogy azon emberek lelki élete ne kerüljön veszélybe ezek miatt.

Forrás: Magyar Kurír, Ortodox Szemle

Kiss Máté

Támogasd Te is a 777 evangelizációját!

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás