2018. 10. 04.

#csakegygondolat – Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet

Egyik nap, ahogy a Facebook-üzenőfalamat tekertem lefelé, ez a bibliai idézet jött velem szembe: „Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet.” (1Sám 16:7) Gondolkodóba ejtett. Vajon az én szívemben mi rejlik?

Rögtön egy régi gyerektáboros ének jutott eszembe, amit az ökumenikus táborban tanítottunk a gyerkőcöknek.  

Kis szívem, kis szoba, de nincs benne lámpa,

Oly sötét, mint az éj; sötétben ki látna?

Arra jár a király, Ő hoz tiszta lámpát,  

Szívembe világít, és ott vajon mit lát?  

Sok a szenny, a szemét, a kicsi szobában,  

Szomorú a király, amikor ezt látja.  

Jézusom, Királyom, arra kérlek téged,  

Tisztítsd meg szívemet, és a rossztól védj meg!

Talán a szövegből is kitűnik, ha figyelmesen olvassuk, hogy az emberi szívben sok szenny és szemét lakozik. Ezek okozója a bűn, ami minden alkalommal elszakít Istentől. Én pedig disznóólban éldegélek, és még talán élvezem is a sárban dagonyázást… Az emberek elől még talán el tudom rejteni ezt a belső énemet, nem veszik észre a sötétséget, hiszen azt nem látják. Számukra az a fontos, hogy mi van rajtam, milyen a sminkem, hogy áll a hajam…

Az Úr azonban azt nézi, ami a szívemben van. Örül Ő annak, amit ott lát? Nem hiszem. Viszont nem hagy magamra a vétkek mocsarában, hanem kiemel onnan, mielőtt teljesen elsüllyednék. Ő hozza a lámpát, és segít a szemét kitakarításában. Ezt azonban nekem is akarnom kell, ez csak velem együtt sikerülhet. Nélkülem nem áradhat be az életembe a kegyelem, amit nyújt felém, és napról napra felkínál.

Rajtam áll, hogy elfogadom-e?

 

Jeso Eszter

#csakegygondolat
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Filipánics Tibor 2018. 10. 04. 23:28

    Üdv!
    “a bűn, ami minden alkalommal elszakít Istentől.” Picit pontosabb fogalmazás kellene.Istentől semmi de semmi nem tud elszakítani.Amit te annak érzel az az,hogy a cselekedeted vagy gondolatod nem egyezik meg az általad alkotott isteni “hozzáálással”.Azt felejtik el,hogy ez az Istenkép mindenkinél más,tehát mi ítélkezünk Isten felett,hogy mikor szakíthat el magától.Úgy gondolom,hogy addig amíg Isten nem szakítja meg a kapcsolatot velünk,addig nincs jogunk feltételezni,hogy bármi is megszakíthatja e kapcsolatot.Légy hát nyugodt és biztos abban,hogy Isten örökké kapcsolatban van veled akár vágy rá akár nem ez nem választható!!
    Az utolsó bekezdés pedig ………..inkább nem írom le.
    “a kegyelem, amit nyújt felém, és napról napra felkínál.” Mért kell megszakítani Isten kegyelmét?E kegyelem nem cselekedet,idő,megbánás függő.Egyszerűen csak van.Persze aki magából indul ki annak ezek természetesek:megszakad a kapcsolat,örül,ítélkezik,segít és felkínál. Azonban szerencsére Istent nem sok minden korlátozza,legfőképpen nem az emberi értékrendek.Ha jobban odafigyelsz,észre veheted,hogy micsoda károkat tud okozni az emberi “jó” értékrend és “helyes” felfogás.Amitől mi sosem szabadulunk DE NE HASZNÁLJUK ISTENRE EZEKET.