2018. 09. 06.

„A torinói lepel bizonyíték Jézus feltámadására” – interjú Kásler Miklóssal

Az oktatáson a kultúrán át egészen az egészségügyig: megtisztelő, de egyben rendkívül összetett feladatot végez Dr. Kásler Miklós, aki május óta vezeti az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgatója immáron a minisztériumi dolgozószobájában fogad bennünket, ahol sokkal inkább hívő keresztény emberként kérdezzük, mintsem egy csúcsminisztérium vezetőjeként. Beszélgetés a sorsfordító időkről, küldetéstudatról, a tízparancsolatról, és egyáltalán nem utolsósorban a torinói lepelről.

Nem tudom mennyire lehet kettéválasztani a minisztert és a magánszemélyt, de amennyiben ez lehetséges engem az utóbbi érdekelne igazán. Hogyan élte meg személy szerint az elmúlt hónapokat, hogyan dolgozza fel, hogy egy csúcsminisztérium élére került?

Ha az érzéseimről kérdez, akkor az emelkedett jelzőt tudnám használni, rendkívül megtisztelő számomra a mostani felkérés. Egész életemben a beteg embereknek tudtam segíteni, most viszont mindenkinek, ha a munkámat sikeresen végzem. Ráadásul sorsfordító időket élünk: erősen megrogyott az a szellemi háttér, az az ideológiai rendszer, amely többé-kevésbé összetartotta idáig a nyugati világot. Egy komoly értékválságot látunk, amellyel ellentétben állnak a keleti nagy társadalmak, ahol megmaradtak a hagyományok, a vallásokat nem hagyták kikezdeni, és az identitásuknak köszönhetően gazdaságilag is sikeresebbek. Tisztában vannak azzal, hogy mit szeretnének, és azt is csinálják. Nyugaton az értékek relativizálása – esetleg lenullázódása – miatt egy tétovaság lett úrrá, aminek köszönhetően Európa jövője került veszélybe.

Remélem nem sértődik meg, ha azt mondom, hogy Ön nem egy tipikus politikus. A beszédei, a nyilatkozatai is arra engednek következtetni, hogy kifejezetten nagy küldetéstudattal vállalta el az EMMI vezetését….

hirdetés

A magyarság létét és sorsát érzem küldetésnek.

Ismerve a magyar történelmet, nem lehet nem felismerni, hogy ennek a népnek küldetése van.

Hogy mindenki teljesíti-e az élete során azt, amire neki személyes küldetése van, az egy minimális elvárás. Én nem érzek magamban semmiféle küldetéstudatot, csak azt érzem, hogy ahova kerültem életem folyamán – 24 évesen fiatal orvosként, vagy később egy nagy intézet vezetőjeként – ott meg kell próbálnom helytállni. Efelé próbálom segíteni az embereket, akár például az iskolarendszeren keresztül: hogy bárhova is kerüljenek helyt tudjanak állni, teljesítsék a személyes küldetésüket.

Márciusban még kórházigazgatóként volt a 777 OFFLINE vendége, ahol egyik mondatát később az egész magyar sajtó átvette: „A tízparancsolat a legtökéletesebb népegészségügyi gyűjtemény, mert a halálos betegségek 70-80 százalékát a megtartásával el lehet kerülni.” Hogyan gondol vissza az ezzel kapcsolatos reakciókra?

Nagyon örültem, mert semmiféle támadási felületet nem találtak: amit én a tízparancsolatról mondtam az tételesen igaz. Nem érintettek meg érzelmileg a történtek, sokkal inkább az előttünk álló feladatok fontosságára hívták fel a figyelmemet.

De legalább foglalkoztak a témával, én kimondottan örültem ennek!

Nem vélemény, hanem tény, hogy a tízparancsolat betartásával egy háromezer oldalas belgyógyászati szakkönyv kétezer oldalát meg lehetne előzni, a betegségek garmadáját pedig el lehetne kerülni. Egyébként kaptam szemrehányást a másik oldalról is, mert én azt mondtam, hogy 70-80 százalék, de voltak akik reklamáltak nálam, hogy sokkal több.

Amióta miniszternek kinevezték mennyi ideje marad a személyes hitéletére?

Nem volt rá ráhatással a kinevezésem, mert nálam ez egy kialakult dolog, én ebben élek. E szerint igyekszem megoldani a feladataimat, így hozok döntéseket. A személyes hitéletemet nem befolyásolja az, hogy mi a munkám, vagy hogy mennyi a feladatom.

A már említett 777 rendezvényen Ön szóba hozta a torinói leplet, szó szerint idézve ezt mondta: „A lepelről lehetne négy órát is beszélni, tíz a huszonötödiken a valószínűsége annak, hogy nem igazi. Tulajdonképpen egyetlen tudományos érvet sem tudnak felhozni,ami a lepel eredetisége ellen szólna. A torinói lepel valóban bizonyíték arra, hogy a feltámadás megtörtént.” Kijelentése azért is érdekes, mert szeptember végén a lepel legismertebb kutatója lesz a 777 OFFLINE vendége.

A tíz a huszonötödiken adatot egy olasz matematikus mondta korábban, aki valószínűségszámolással is foglalkozott, ennek pontosan utána lehet nézni.

Semmilyen érv, vagy indok nem merült fel, amely ezt cáfolná.

A gyakran említett szénizotópos vizsgálat kapcsán nagyon pontos, precíz érvek vannak, amelyek elmagyarázzák, hogy miért hozott ki téves évszámot. Ugyanakkor felsorolhatatlanul sok érv szól mellette: ki lehetett mutatni például, hogy Poncius Pilátus verette Galileában azt a pénzérmét, amely a halott szemén volt. Ebből az időszakból összesen hét darab pénzérme került elő, tehát adódik a kérdés, hogy egy 14. századi hamisító honnan tudhatta volna, hogy ez a pénzérme létezett? De ez csak egy érv a sok közül, ennyi véletlen együtt nincsen.

Ugyanakkor a lepel kapcsán mindig fontos szerepe lesz a hitnek, hiszen aligha fog bekövetkezni, hogy minden tudós egyetértően állítani fogja: a torinói lepel Jézus halotti ruhája….

Valóban, itt a hitnek és a rációnak a kérdése vetődik fel. Hinni Krisztusban, ez hit kérdése. Nagyon magasan képzett teológusokkal beszéltem a torinói lepelről, akik szememre vetették, hogy miért foglalkozom ezzel, hiszen teljesen mindegy, hogy eredeti vagy sem, mivel ez hit kérdése. Amire én csak annyit feleltem, hogy nem baj, ha a természettudomány segítségével is alá lehet ezt a hitet támasztani.

Úgy tűnik tehát, hogy van természettudományos magyarázata annak, hogy Krisztus élt, illetve hogy feltámadt.

A feltámadáskor rendkívül intenzív besugárzás történt. Én korábban megcsináltam, hogy vettem egy ugyanolyan minőségű vásznat, mint a torinói lepel, beraktam az intézmény legnagyobb kapacitású besugárzó készülékébe, és ráraktam a totális dózist. Megnéztem utána hogy mit látok, és egészen konkrétan semmit. Hiába akartam „lemodellezni” a feltámadást, hiszen az én kísérletemnél egy sokszorosan erősebb besugárzásnak kellett történnie akkor. Olyan erősségű besugárzásnak, amelyet a tudomány aligha tudna lemodellezni: itt ér véget a ráció, és kezdődik a hit!

Martí Zoltán

Fotó: Vermes Tibor

Interjú
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás