Interjú

“A vállalkozásokon szűrődjön át a kereszténység” – interjú a Keresztény Vállalkozói Konferencia főszervezőjével

Több száz keresztény vállalkozó gyűlik össze április 5-én a Duna Palotában a Keresztény Vállalkozói Konferencián, az eseményen többek között Böjte Csaba testvér és Pál Feri is előadást tart. Beszélgetés Sípos Zoltán főszervezővel keresztény üzletről és etikáról, a konferencia létjogosultságáról.

Milyen létjogosultsága van egy keresztény vállalkozói konferenciának, miért nem egyszerűen csak vállalkozói konferenciát szerveztek?

Vállalkozóként naponta szembesülünk olyan etikai kihívásokkal, melyekre azonnal kell reagálnunk, és nem érünk rá hosszú teológiai fejtegetéseken keresztül megválaszolni, mi a helyes. Keresztényként mi vállalkozásvezetőként is keresztények vagyunk, a kettő nem választható el egymástól, ha viszont tanúságtétel az életünk, akkor nagyon nem mindegy, mit képvisel egy keresztény vállalkozó. Észre kellett vennem, hogy a legtöbb kérdésre hiba lenne kizárólag a papságnál, lelkészeknél választ keresni, mert bár ők erkölcsteológiai és bibliai oldalról hasznos tanácsokkal látnak el, bizonyos esetekben olyan specializált tudásra van szükség, melyet csak vállalkozóként szerezhet meg az ember. Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által kiadott, Az üzleti vezető hivatása című dokumentum nagyon jó alapja egy céges etikai kódexnek, de a mindennapokban még ennél is tovább kell lépnünk.

A munkás jogos bérének megtagadása vonatkozik az alacsony bérekre is? És mi számít túl alacsonynak? A szürkezónás, legális, de trükkös adózási megoldások beleférnek-e? Elvállalhatok-e keresztény hitelvekkel ellentétes munkákat, ha a kollégáim nem keresztények? Számtalan kérdésünk lehet, melyekre mi, keresztény vállalkozók beszélgetések és saját tapasztalataink által együtt kereshetjük a választ. Úgy láttam, van helye egy olyan rendezvénynek, amely nem kizárólag vállalkozói konferencia, hanem ilyen értékalapú közösség. Ahol beszélgetünk egymással és megismerjük egymást.

Mennyire könnyű megszólítani a keresztény vállalkozókat? Egyáltalán van egy jól behatárolható csoport, amelyik azonosítani tudja magát ezzel a megnevezéssel?

Az elmúlt két évben nagyon sok vállalkozóról tudtam meg, hogy keresztény, de valóban ezek egy része magát nem azonosította keresztény vállalkozóként. A küldetésünk, hogy ne keresztény és vállalkozó legyen valaki, aki amúgy keresztény elveket vall a mindennapokban, de a cégében ez nem biztos, hogy megjelenik. Azt szeretnénk, ha a vállalkozásokba is átszűrődne a kereszténység, a vezető elveiből következne, hogy a cég magatartása etikus, célja legyen a profitnál is nagyobb közösségi célok szolgálata is és nyújtson örömöt a dolgozók számára. Vannak ilyen értékrendű cégek, de ideje, hogy találkozzanak, üzleteljenek is egymással. Amint létrejön a közösség, lehet hozzá csatlakozni, és mi az ilyen találkozásokra szeretnénk platformot teremteni.

Ez nem az első alkalom, évente gyűlnek össze a látogatók. Idén mi várható?

Már tavaly is telt házzal futott a rendezvény és idén is háromszázan leszünk a Duna Palotában, ahová ökumenikus előadói kör érkezik. Lesznek papok, valláskutatók, tudósok és persze vállalkozók is. Nagyon érdekes látni, hogy a versenypiacon hogyan jelenik meg az értékközpontúság, milyenek a sikeres egyházkommunikációs kampányok vagy éppen egy pap számára is milyen komoly vállalkozás a közösségimédia-szereplés. Minden előadásból elvihetünk valamit a cégünkbe is, de ami talán fontosabb: épül velük a hitünk is. Tavaly dr. Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója úgy kezdte az előadását, hogy ő egy vállalkozói konferenciára jött, de most látja, hogy ez egy istentisztelet. Ez a hangulat nem a szervezők érdeme, hanem a résztvevőké, akik őszinte lelkesedéssel és nyitottsággal töltik meg a színháztermet.

Könnyű úgy, hogy marketinges cége van az embernek. A kollégáid mit szóltak ehhez a témához?

A cégben változatos világnézetű kollégák dolgoznak, de abban nagyon hasonlítunk, hogy szorgalmasan keressük azt, ami értékes és ki is állunk mellette. Abban konszenzus van, hogy jó, a résztvevőknek értékes konferenciát szervezni jó dolog, szeretünk ezen a projekten dolgozni. Üzletileg szerencsés helyzet, ha nullszaldós a rendezvény, nem ebből élünk, de sok rendezvényünk van, így már tudjuk, hogyan lehet megtölteni egy hasonló eseményt. Így egyszerre kihívás és jószolgálati munka – eközben pedig nagyon várjuk mi is az előadásokat.

Érték azért kritikák a rendezvényt?

Csak olyanok részéről, akik nem jönnek el. Akadnak kis számban kritikusok, akik a kirekesztést látják a kezdeményezésben, pedig senkitől sem kérünk keresztlevelet, aki jelentkezik. Ez egy keresztény értékrendű vállalkozói konferencia, amely hasznos annak is, aki maga nem hívő, de nyitott gondolkodású. Érezhető az abnormalitása annak, hogy nem keresztények kérik számon tőlünk a Bibliát, olyanok, akik talán csak pár mondatot ismernek. Visszatérő támadás, hogy a gazdagnak nehezebb bejutnia a mennybe, mint a tevének átbújnia a tű fokán. De akik ezt számon kérik rajtunk, vajon tudják, mit jelképez a tű, milyen kapun ment be egy tevekaraván a városba? Tudják-e, hogy a talentumok milyen felelősséggel járnak ugyanezen Szentírás szerint és vajon tényleg azt gondolják, egy kereszténynek a gazdagság bűn?

Éppen azért van szükség egy ilyen konferenciára, mert a tisztességes profit és a harácsolás közötti nagyon lényeges különbséget, a pénzügyi felelősségvállalást és a fenntartható fejlődést éppen a keresztény közgazdaságtan vallja, amelyről még hívőként is sokszor nagyon keveset tudunk.A rendezvény azonban nem akar senkit megtéríteni, nem kifelé készül, hanem befelé: nekünk, akik hasonló értékeket tartunk fontosnak. Különleges élmény olyan közösségbe érkezni, ahol mind vállalkozók vagyunk, de tudjuk azt is, hogy az életünkben közös a Krisztus iránti szeretet is. Sokszor régi ügyfelekről, üzleti partnerekről derül ki, hogy ők is keresztény szellemben vezetik a vállalkozásukat. Fölmerül a kérdés: eddig miért nem tudtuk egymástól? Szégyellnivaló dologról lenne szó? Ha nem vállaljuk föl, azzal azt üzenjük, hogy szerintünk igen.

Elhangzott, hogy a rendezvény első sorban nem üzleti vállalkozás, mégis van jegyár. Mi alakítja, hogy mennyibe kerül a részvétel?

Semmilyen vállalkozás sem lehet öncélú, ezért természetesen maga az Országos Keresztény Vállalkozói Konferencia sem az. Az idei bevételekből támogattuk a 777 új vlogja, a Papkaland első három epizódjának forgatását és Böjte Csaba alapítványát is. A jegyárakból egymillió forintot meghaladó részt fordítunk jótékonysági célokra. Tavaly ősszel Országos Életvédelmi Konferenciát tartottunk, teljesen ingyenes rendezvény volt, mert a célunk, hogy a tavaszi vállalkozói találkozót ősszel egy lelkiségi kövesse. Ezen például téma volt a pornográfia, amely nagyon alul kutatott és tabuként kezelt terület.

Kik lesznek idén a húzónevek?

Az idei rendezvényen is találkozunk majd Pál Feri atyával, aki tavaly is nagyon népszerű volt. A túlnyomó többség azt kérte, hívjuk meg Böjte Csaba testvért, ismerjük meg az ő vállalkozói oldalát is, hiszen nem túlzás azt mondani, hogy nagy dologra vállalkozott az árvák megmentése és nevelése kapcsán, saját alapítványának vezető menedzsere is egyben.

Dr. Kásler Miklós onkológus professzorként beszél a hit és tudomány kapcsolatáról, de lesz egy monostor Facebook-kampányát kezelő reklámügynökségtől, pénzügyi vállalkozástól, sőt kockázati tőkebefektetőtől is mit hazavinni. Egy meghatározó erejű előadással is készülünk, melyről előre nem szeretnék többet elárulni. És persze a 777 is jelen lesz: Martí Zoltán főszerkesztő beszél arról, hogyan nő bele folyamatosan a vállalkozói szerepbe ezzel az önkéntes csapattal és egyesülettel. Talán jól látható a fentiekből, hogy a vállalkozást nem kizárólag pénztermelő foglalatosságként képzeljük el, az előadók értékteremtésre vállalkoztak. Ez mindig vagyont termel, de nem mindig anyagi jellegűt, nem szabad elhanyagolni a lelki gyümölcseit, és fontos üzenetünknek tartjuk, hogy ez utóbbi aspektust is megjelenítsük a színpadon.

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás