Vers

Az Isten itt állt a hátam mögött…

Mindig éltek olyan emberek köztünk, akik gyönyörűen meg tudták fogalmazni, mennyire fáj, mennyire arcon csapta őket az élet. Egy igaz vers az emberi okoskodás és az isteni természet viszonyáról.

Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot
…………………………….
…………………………….

Négykézláb másztam. Álló Istenem
lenézett rám és nem emelt föl engem.
Ez a szabadság adta értenem,
hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.

Ugy segitett, hogy nem segithetett.
Lehetett láng, de nem lehetett hamva.
Ahány igazság, annyi szeretet.
Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.

Gyönge a testem: óvja félelem!
De én a párom mosolyogva várom,
mert énvelem a hűség van jelen
az üres űrben tántorgó világon.

/József Attila/

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás