2017. 11. 13.

Itt az ideje egy új szexuális forradalomnak!

Sokáig gondolkodtam, hogy megszólaljak-e az elmúlt hetek botrányai kapcsán. Nehéz ugyanis ezekben a pillanatokban bölcsen és empátiával fogalmazni, főképp újat mondani, de egy szempont, jobban mondva, egy kérdés feltevése hiányzik számomra az interneten olvasható cikkekből: hogyan jutottunk el idáig, és most mi a teendő? Erre szeretnék adni egy lehetséges választ.

Együttérzek az áldozatokkal, és átérzem sebeik fájdalmát – nem azért, mert hasonló élményben volt részem, hanem mert hivatásomból fakadóan sok nehéz történettel találkozom nap mint nap. Ezeket a történeteket hallgatva, olvasva felmerül bennem a kérdés, mi is történik velünk, hogyan juthattunk el idáig. Sokat foglalkozom a 20. század társadalmi változásaival és azok hatásaival a mai kor emberére. Olvasmányaim során egy igen meglepő kijelentésre bukkantam. Nancy Gibbs fogalmazta meg a fogamzásgátló tabletta bevezetésének ötvenedik évfordulójára megjelentetett könyvében:

„Mióta Éva elvette az almát, a nemek közötti kapcsolatban egyetlen eseménynek sem voltak annyira fontos következményei, mint a modern fogamzásgátlók megjelenésének.”

(Nancy Gibbs: The 50th Anniversary of the Pill)

Arról a fogamzásgátló tablettáról van szó, amit egyhangúlag lelkesedve ünnepelt a világ, és amihez igencsak könnyű hozzájutni a mai napig, talán annyi is elég, hogy az ember lányának kicsit pattanásosabb az arca, vagy rendszertelen a ciklusa. Miközben az egészségügyi kockázatok ismertek, bár keveset beszélünk róluk, Nancy Gibbs felhívja a figyelmet egy sokkal szélesebb körű mellékhatásra, ami nem csak a nőket, hanem mindannyiunkat érint. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedek súlyos társadalmi változásai nagyrészt a szexuális szokások átalakulásához köthetők, ami nem lett volna lehetséges a fogamzásgátlás “fejlődése” nélkül. Első olvasatra megdöbbentő megállapításokra jut, amelyeket azóta számos szerző megerősít (gondolok itt többek között Christopher West, Gabriele Kuby, Dominik Klenk és Mary Eberstadt könyveire, de Szent II. János Pál pápát se hagyjuk ki).

Történt valami a hatvanas években, amit úgy nevezünk, hogy “Globális szexuális forradalom”

Az elmúlt évtizedekben ugyanis gyökeresen átalakultak a társadalmi szokások a szexualitás terén. Amikor édesanyám fiatal volt, a srácok úgy udvaroltak a lányoknak, hogy bekopogtak a lányos házhoz, majd beültek a tisztaszobába beszélgetni hármasban: a fiú, a lány és az anyuka. El tudod ezt ma képzelni? Ha valaki rákeres a fogamzásgátló tabletta történetére, látni fogja, hogy egészen új keletű dolognak számít a hatékony védekezés. Természetesen a történelem során rengeteg ötlete volt az embereknek, hogy elkerüljék a nem kívánt gyermekáldást (ezek közül jónéhány igen hajmeresztő), és nem új a házasságon kívüli szexuális kapcsolat sem, de egészen 1959-ig, amikor is megjelent a boltokban a ma is ismert komplex (fogamzásgátló és beágyazódást gátló összetevőket is tartalmazó) tabletta, nem volt igazán hatékony módszer, és legyünk őszinték, a ma tapasztalható szexuális szabadosság elképzelhetetlen lenne enélkül. (Ki akarna “szabad szexet” babyboommal párosítva?)

Forradalom?

Nem olyan értelemben, hogy valami világméretű, összehangolt felkelés lett volna, de “forradalmi változás”, aminek a hatásaival mindenképpen együtt élsz nap mint nap. Ez a forradalom célul tűzte ki az emberek szexuális életének felszabadítását a középkorinak és elmaradottnak tartott normák alól. Tudniillik azokról a  normákról beszélünk, amik kimondták például, hogy a szexuális egyesülés helye egyedül a házasságban van (lásd Biblia). Megtámogatván ezt a folyamatot az ötvenes évek elején kinyitottak az első szex shopok, majd néhány évvel később elindult a Bravo (1956) és a Playboy (1953) magazin. Ez egyáltalán nem kis dolog, világméretű “fejlődésről” van szó! A hetvenes években eltörlik Németországban a pornográfia tilalmát, a fürdőruhák egyre kevesebbet takarnak, a filmekben megjelenik a nyílt szexualitás és a televízió elkezdi sugározni a “biztonságos szexet” népszerűsítő reklámokat, amik már nem arról szólnak, hogy várj a házasságig, hanem hogy használj gumióvszert. (Ilyet ma már nem látunk, de az én gyermekkoromban még elég általános volt.) A házasságon kívüli nemi élet természetessé válik olyannyira, hogy lassan ciki lesz másképp gondolkodni. Azóta a szex tulajdonképpen egyfolytában bombáz minket a bölcsőtől a sírig, életünk minden területén.

Mi értelme volt/van ennek? Mert a jó szándék ugye nyilvánvaló… 

A szexuális forradalomnak hangzatos ígéretei voltak: a nőknek önállóságot ígért, hogy felszabadulhatnak termékenységük (és a férfiak) uralma alól. A férfiaknak szabad szexualitást ígért a gyermekvállalás felelőssége nélkül. Kisebb családokat, így több figyelmet és anyagi javakat a gyerekeknek. Jól hangzik, nem igaz? Pedig néhányan már akkor is elég szkeptikusan álltak hozzá. Voltak, akik szerint, ha így megy tovább, növekedni fog a válások, a házasságon kívüli születések száma, a promiszkuitás (gyakori partnerválogatás) és a gyermekek elhanyagolása (lásd: The american sex revolution c. könyvet). Mások szerint

“a család krízise fog bekövetkezni. Olyan válság, mint ami Róma végét jelentette.”
(Carle C. Zimmerman: Family and Civilization).

Ha most körbenézel, szerinted kinek volt igaza? Amikor én általános iskolás voltam, az osztályokban egy-két gyereknek váltak el a szülei. Ma tanítok, és ez az arány pont fordítva van.

Külön érdekes, hogy a lázadás évében még a római pápa is megnyilatkozott a témában, amivel ki is vívta nemcsak a világ, hanem jelentős számú katolikus hívő nemtetszését is. A szóban forgó írás VI. Pál pápa 1968-ban kiadott Humanae Vitae kezdetű enciklikája, amit elolvasva nehéz szabadulni az érzéstől, hogy a Szentatya írás közben prófétai adományt kapott az Úrtól. Amit ugyanis 49 évvel ezelőtt írt, tűpontosan írja le a mai társadalom helyzetét:

„ Mesterséges születésszabályozás módszereinek következményei: (…) ilyen eljárással könnyű út nyílik a házastársak hűtlenségéhez, az erkölcsi fegyelem széleskörű meggyengüléséhez (…) Attól is tartani kell, hogy a férfiak (…) megfeledkeznek a nők tiszteletéről, s nem törődve a nők testi-lelki egyensúlyával saját vágyaikat kiszolgáló eszközzé teszik őket.”

(VI. Pál: Humanae Vitae)

Mintha ma írta volna. A nők boldogságának paradoxonát éljük. Talán soha nem voltak még ennyire szabadok (már abban az értelemben, amit a világ ért ezalatt), mégis hányan szenvednek el bántalmazást, verbális vagy fizikai erőszakot akár nap mint nap egy bántalmazó kapcsolatban, hányan maradnak egyedül a gyermekkel, ha esetleg mégsem sikerül a terhesség megakadályozása. Ha az elmúlt napok hírei nem lennének elegendőek, hogy belássuk: valami nagyon elromlott, látogassunk el a hivatalos statisztikákat közlő oldalakra. A ksh.hu adatai szerint a házasságkötések száma az utóbbi évtizedekben drasztikusan csökken: 1960-ban 88.566-an álltak anyakönyvvezető elé, míg 2015-ben 46.137-en. Mindeközben a válások száma növekszik: 1960-ban 16.590, 2015-ben 20.315. Az abortuszok száma rendszeresen évi 30.000 felett van. És akkor még nem beszéltünk azokról, akik házasságon kívül vagy csonka családban nőnek fel. Az apahiány már egyre többet emlegetett, és egyre súlyosabbá váló társadalmi jelenség. A fiatalok körében a rohamivászatok terjedése és a korai szexuális élet következményei (nemi betegségek, korai gyermekáldás, kötődési képtelenség) egyre aggasztóbbak. Tudtátok, hogy statisztikailag kimutatható összefüggés van a házasság előtti szex és a későbbi házassági hűtlenség között (hivatkozásokat olvasd el a cikk végén!)? És mindeközben senki nem teszi fel a kérdést: lehet, hogy rossz az irány? Lehet, hogy alapjaiban kéne újragondolni mindent? Nem dolgozom színházban, és nem volt részem a szereposztó dívány “intézményében” sem. Viszont az élet más területein gyakorlatilag számolatlan nagyon hasonló történet jut el hozzánk, papokhoz. Randierőszakról, vagy kelletlenül bevállalt szexről egy kis szeretetért, kapcsolatért cserébe. Egyéjszakás kalandokról, skalpvadászatról, gólyatáborokról, ahova félnek elmenni, akik tényleg csak kikapcsolódni szeretnének, és nem rögtön biblikus értelemben megismerni a másikat. Hányszor kérdezték már tőlem lányok, hogy mit válaszoljanak a “ha szeretsz, lefekszel velem” dilemmára! Tudjátok mi ez? Nettó zsarolás (ami tulajdonképpen szintén erőszak), és semmi köze a szeretethez! Komolyan azt hisszük, hogy a kamasz, aki soha nem tanulta fegyelmezni a vágyait, és azt élte meg az iskolai bulikban, hogy a lányok bármire kaphatók, majd felnőve gavallér és nem mellesleg felelős családapa lesz?

Ismeritek azt a viccet, hogy egy ember kizuhan a tizedik emeletről, és ahogy elhalad az egyes emeletek mellett, egyre csak azt mondogatja magában: még nincs semmi baj, még nincs semmi baj?

Pontosan ezt teszi ma a társadalmunk. Mit tudunk tenni mi, keresztények, akik a föld sója vagyunk?

Új szexuális forradalomra van szükség!

A Biblia alapján álló, Isten akaratát kereső keresztényekre van szükség, akik elfogadják Isten eredeti tervét a szexualitással kapcsolatban (is). Olyanokra, akik a párkapcsolatuk alakulását is Isten kezébe helyezik. Akik randira menet nem hagyják otthon Jézust. Akik tisztelik magukban és a másikban a Teremtő képmását. Akik nem tekintenek a másikra szexuális tárgyként, hanem mindig a társat látják benne.  Akik kiegészülni akarnak, nem kielégülni. Akik a randizás időszakát arra fordítják, amire való: egymás megismerésére, az imádságra, a párbeszéd és a konfliktuskezelés gyakorlására. Fiúk! Meg kell tanulnotok uralni a vágyaitokat! Nem csak a párkapcsolatban, hanem akkor is, amikor egyedül vagytok! Ez tesz titeket alkalmassá később a házastársi hűségre! Egy férfi életútját a tudatos döntései határozzák meg, nem a vágyaival sodródik! Egy olyan társadalomban, ahol a leggyakoribb válóok a hűtlenség, életveszélyes nem gyakorolni az önmegtartóztatást! Lányok! Meg kell tanulnotok a helyes önbecsülést! Isten leányai vagytok, végtelenül értékesek, sokkal értékesebbek annál, hogy olcsón adjátok magatokat! Ez ott kezdődik, hogy mit veszel fel, amikor kimész az utcára, és ott folytatódik, hogy milyen kapcsolatba mész bele és milyen áron.

Keresztények! Térjünk vissza Isten eredeti tervéhez! A házasságig megőrzött tisztasághoz és a házastársi hűséghez! A Biblia világos és tiszta tanításához, ami az igazi szabadság! Legyen ez a keresztények új szexuális forradalma! Engedjük meg, hogy Isten átformálja életünknek ezt a területét is!

Hodász András

 

A házasság előtti szex a kutatások szerint jelentősen növeli a későbbi válás valószínűségét. Angolul tudóknak ajánlom a következő kutatásokat:

Edward O. Laumann és társai: The social organization of sexuality (University of Chicago Press, 1994. 503. o.)

R. Finger és társai: Association of Virginity at age 18 with Educational, Economic, Social and Health Outcomes in Middle Adulthood, (2004)

Benett: Commitment and the modern union: Assessing the link between premarital cohabitation and subsequent marital stability (American Sociological Review (53/1, 1988))

Forste: Sexual exclusivity Among Dating, Cohabiting and Married Women (Journal of Marriage and the Family (58/1, 1966))

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Blog Hodász András
hirdetés

4 hozzászólás

  • Válasz én 2017. 11. 13. 18:19

    Televízió és az internet mindent elrontott, amiket közvetítenek a szexuális életről és az házasságról.Érdemes várni a szexualitással a házasságig. Mindkét fél csak a házasságban veszítti el.Meg van a gyümölcse
    Jézus ad kegyelmet. Imátság

  • Válasz Dr.Leitner Tünde 2017. 11. 14. 05:24

    1954 „A természetes törvény (…) bele van írva és bele van vésve minden egyes emberi lélekbe, mert ez maga az emberi értelem, mely kötelez a jó megtételére és tiltja a bűnt.
    1955 „A természetes törvény nem más, mint az értelem Istentől belénk árasztott fénye. E fénynek köszönhetően ismerjük föl, hogy mit kell tennünk és mit kell elkerülnünk. Ezt a fényt és ezt a törvényt Isten a teremtéskor adta nekünk.”
    1956 A természetes törvény, mely minden egyes ember szívében jelen van és amelyet az értelem megerősít, parancsolataiban egyetemes és tekintélye mindenkire kiterjed. Kifejezi a személy méltóságát és meghatározza elemi jogainak és kötelességeinek alapvonalait:
    1959 A természetes törvény, a Teremtő nagyon jó alkotása, megadja azokat a szilárd alapokat, amelyekre az ember fölépítheti a döntéseit vezérlő erkölcsi szabályok épületét. Megadja a minden emberi közösség építéséhez nagyon szükséges erkölcsi alapot is.
    1960 A természetes törvény parancsait nem mindenki érzékeli világosan és közvetlenül. A jelen állapotban a bűnös embernek isteni kegyelemre és kinyilatkoztatásra van szüksége ahhoz, hogy a vallási és erkölcsi igazságokat „mindenki nehézség nélkül, bizonyossággal és tévedések nélkül” fölismerhesse. A természetes törvény a kinyilatkoztatott törvénynek és a kegyelemnek Istentől készített és a Szentlélek működésével teljes összhangban lévő alapot ad.
    (KEK,1949-2051)

  • Válasz Görgey Eta 2017. 11. 28. 13:34

    Bár magával a poszttal nagyrészt egyetértek, azzal az implikációjával azonban, amely szerint a gyengébb/kiszolgáltatottabb elleni erőszak a szexuális forradalom sajátja lenne, egyáltalán nem. Mostanában reggeli csendességemben Ezékiel könyve van soron, és – hogy, hogy nem – ebbe a részbe ütköztem: „A fiúk apjuk feleségével háltak. Erőszakoskodtak a tisztulásban levő nővel. Volt, aki a más feleségével követett el fajtalanságokat, volt, aki a saját menyét gyalázta meg galádul; olyan is volt, aki a húgával, saját apja leányával erőszakoskodott.” (Ezékiel 22,10-11)
    A nemi erőszak nem a szexuális szabadosság terméke. A nemi erőszak a hatalomtól való megrészegülés egyik tünete, és mint ilyen, sajnos évezrede óta sújtja az „alul lévőket”. Legyen ez bármilyen kis hatalom: a férjé a felesége fölött, a szülőé a gyermek fölött, az erősé a nála gyengébb fölött.
    Magyarán: egy „új forradalom” valóban sok dolgot megváltoztatna, ezt azonban nem.

  • Válasz grad 2019. 04. 08. 16:37

    Bár valóban, elszaladt a ló a szexualistással is valamennyire, de a világ már csak ilyen. Jó lenne már elemzéseket olvasni arról a siralmas állapotról, tudatlanságról, kínlódásokról, ami megelőzte a szexuális forradalmat. Mert a forradalmak nem csak úgy előállnak, azoknak komoly előzménye van. Mindig úgy beszélnek a szexuális forradalomról, mintha az valamiféle paradicsomi állapotokat zúzott volna szét. Az Egyház a francia forradalomról is úgy beszél, mint valami sátáni hadművelet része lett volna, vagy a feminista mozgalmakról…. pedig ezek csak mind mind túlkapásokkal teli reakciók voltak valamire. Mire is? Ja, hogy ezzel sosem foglalkoznak. Sosem hallottam egy paptól se, hogy pl. a nép miért esett neki a templomoknak a francia forradalomkor. Nagy a hallgatás, mit művelt az Egyház – főleg annak vezetése – a forradalmat megelőzően. Vagy milyen volt a nők helyzete a feminista mozgalmak előtt? Mi váltotta azt ki? A paradicsomi boldogság? Ezekről kellene írni. Summa summarum ma a szexuális forradalomnak – ahogy minden „forradalom” – átesett a ló túloldalára, viszont a rá adott egyházi válasz is egy szélsőséges, és épp ezért képtelen sikert elérni, még keresztények között is. Addig szép ez az egész TCST-sdi, amíg fiatal a pár, (még) szeretne gyereket, stb. Aztán amikor már lelkileg megfáradva – mert senki nem mondja, hogy nem kell lelki tartalék, stb. a gyerekneveléshez, főleg, ha sokan vannak – már anyagilag is alig állnak a lábukon, és az egyházközség azon tagjai segítik őket, akik józan paraszti ésszel beintettek a tcst-nek, és megálltak 2-4 gyereknél -, akkor elgondolkodnak ők is, hogy tcst-znek-e tovább. Fogalma sincs a tisztelt klérusnak, hogy ezzel az egésszel milyen terheket pakolnak a házasságokra. Én benne éltem, élek…. a valóság nagyon más, mint amit leírnak róla. Akkor is más, ha fognak pár házaspárt, ahol működik. Sok olyan van, ahol megpróbálták, de csak lelki frusztráció lett a vége. A többinél pedig csak azért nem, mert józan paraszti ésszel ellenállnak – hűségben, szeretetben, igen!!! – ennek az egésznek.