Egyéb

650 éves az aacheni magyar kápolna

Aachen a német-holland-belga hármashatár mellett fekszik, 1200 km-re Budapesttől. Gyönyörű dómja a világörökség része, mégis kevesen tudják róla, hogy egyik oldalkápolnája az „Ungarnkapelle”, azaz a „magyarok kápolnája” nevet viseli.

Pár éve pályáztam meg egy német ösztöndíjat, amivel az aacheni műszaki egyetem mesterképzésén tanulhattam. Sosem jártam még azelőtt a városban, és a dómot ugyan képekről már ismertem, de meglepődve hallottam, hogy egy magyar kápolna is van ott. Így voltunk vele a legtöbben, akik akkor magyar egyetemistaként a Aachenbe kerültünk. A városnézést természetesen a legfontosabb látnivalóval, a dómmal kezdtük. A páratlanul szép székesegyházat kétszer is bejárva, egy kis keresgélést követően, a főbejárat után jobb oldalon találtunk rá a magyar kápolna bejáratára. Nem egyszerű észre venni, hiszen előtte a táblán csupán annyi áll, hogy imádságra fenntartott hely, odabent csendet kérnek. Így még különlegesebb érzés volt belépni, és ilyen messze Magyarországtól találkozni Szent István és Szent László királyaink, valamint Szent Imre herceg és Szent Adalbert püspök szobraival.

De hogy is került a világörökség részét képező dómba egy magyar kápolna?

Az aacheni dóm nyolcszögletű közepe, az Oktogon, Nagy Károly palotakápolnájának épült 800 körül, bizánci mintára. Ő hozatta a városba a szentföldi ereklyéket: Szűz Mária ruháját, Jézus csecsemőkori pólyáját, a kendőt, amelyen Keresztelő Szent János feje feküdt, valamint a ruhát, amely a kereszten függő Jézust fedte. Ezek Európa minden részéről vonzottak és vonzanak oda ma is zarándokokat. 1349 óta hétévente kerül sor az „Aachenfahrt”-ra, amikor is az ereklyéket kihelyezik, hogy mindenki tiszteletét tehesse előttük, a legutóbbi 2014-ben volt.

A 14. századtól kezdve Magyarországról is egyre többen érkeztek Aachenbe, és az ő részükre emeltette gótikus stílusban a mai kápolna elődjét Nagy Lajos király 1367-ben, éppen 650 éve. A király két magyar káplánt is idehelyezett a zarándokok lelki gondozására. A kápolnát Mária Terézia építtette újjá barokk stílusban, és idén 250 éve, 1767-ben szentelték fel újból. II. József betiltotta az aacheni magyar zarándoklatokat, később pedig a kápolna a dóm kincseskamrája lett. A magyarok számára 1956 után vált ismét jelentős hellyé, hiszen Mariazell mellett Aachen lett a Nyugat-Európába emigrált magyarok egyik találkozóhelye, és maga Mindszenty József bíboros is elzarándokolt ide.

Aachenbe látogató magyar ismerőseimnek tudtam még egy érdekességet mutatni. A dómon kívülre, éppen a magyar kápolna mögé vezettem őket. Egyikük se gondolta volna, hogy Aachen utcáján éppen Szent István király életnagyságú szobrával állunk majd szemben. Varga Imre alkotását 1993-ban Antall József, akkori miniszterelnök jelenlétében avatták fel. Sajnos a szobrot elvitték a dóm körül zajló felújítási munkálatok idejére, de az aacheni magyar közösség nagyon bízik benne, hogy minél előbb visszakerül. A magyar kápolna kerek évfordulója alkalmából idén magyar zarándoknapot és ünnepi szentmisét is tartanak Aachenben október 29-én.

A magyarok ilyen mértékű és ilyen régre visszanyúló aacheni kötődése megerősített abban, hogy nem csak szakmai szempontból választottam jó helyet egyetemi tanulmányaimra. Minden magyarnak, akár turistaként, akár a környéken élőként jár Aachenben, javaslom, hogy keresse fel a magyar kápolnát, ami ma az imádkozók számára van fenntartva a mindig turistákkal teli dómban. Remek alkalom a szülőföldtől ugyan távol, mégis 650 éve a magyarok számára alapított helyen kicsit elcsendesedni és hazánkért imádkozni.

Forrás: aachen.de

Gubicza Krisztina

Még nem érkezett hozzászólás