Blog

Nőm – nejem – csajom

A párom, a barátnőm, a kedvesem, a szerelmem, az asszony, a feleségem, a babám, a nőm, a csajom, az a tyúk, az életem, anyukám, a nyuszikám, csatolmány… És még hosszan sorolhatnánk, hiszen csak a kreativitás szab határt annak, hogyan szólítják egymást az emberek egy párkapcsolatban. Vajon tudatosan használjuk ezeket a szavakat? Tudjuk milyen érzéseket közvetítünk a fenti szavakkal a számunkra oly’ kedves személy felé? Tudatában vagyunk annak, hogy ezek a szavak minket is minősítenek?

Ki ne hallotta volna már a fenti megszólításokat, sőt ki ne használt volna ezek közül akár már többet is? Nekem, keresztény nőként mindig is megütötte a fülemet, hogyan szólították, emlegették egymást ismerőseim telefonban vagy élőben. Sokat mondanak ezek a szavak a kapcsolat erőviszonyairól, érzelmi kötődésről, elköteleződésről, a tisztelet mértékéről, műveltségről, neveltetésről, társadalmi hovatartozásról és a hitről is.

Íme egy kis gyorstalpaló férfiak számára, a teljesség igénye nélkül:

  • A “barátnőt” olyan lányra, nőre mondják, akinek udvarol, akivel jár az ember fia. Kölcsönös szimpátia van a felek között, de nincs elköteleződés. Minden komolyabb kapcsolat így kezdődik!

 

  • A “babám” eredetileg népies változata a barátnőnek, ritkábban a szeretőnek is. Manapság egy kedvesebb becéző formája a barátnőnek, birtoklást és gondoskodást sejtet a férfi részéről. Van benne egy adag játékosság, kedvesség. Megfoghatatlanul bájos, ugyanakkor kissé túl bizalmaskodó mások előtt így emlegetni életünk szerelmét.

 

  • A “nőm” megnevezés egyértelműen a másik nemét helyezi középpontba. A kapcsolat legfőbb lényege a szexualitás. A “csajom” ennek a szlengesebb, (roma eredetű) beszédesebb változata, ami ráadásul elég lekezelő tud lenni. Ezekben a kapcsolatokban nincs helye a komoly elköteleződésnek, az állandóságnak és gyakran a tiszteletnek sem.

 

  • A “tyúk” megnevezést talán nem kell sokáig fejtegetni. Legtöbbször egy butának tartott nőre utal. Sokszor a nő korát is jellemzik vele. A fiatal megfelelője a “pipi”. Gyakran viccnek szánják a férfiak és az sem ritka, hogy a megnevezést használó férfi intellektusa messze elmarad a “burkoltan” butának nevezett hölgyé mögött.

 

  • A “nyuszikám” megnevezést nyilvánosan használók esetében sokszor játékszernek, szórakoztató eszköznek tartják egymást a felek. Nem a másik ember van szeretve hanem, amit nyújtani tud, nemcsak szexuálisan.

 

  • A “menyasszony” megnevezés egyértelműen jelzi a házasság felé tartó, első fokú elköteleződést. Legalábbis egyértelműen erre utal. Manapság azonban egyre több a divatjegyesség, így könnyen félrevezethet minket ez a megnevezés. Azért érdemes tudni, hogy a jegyesség lényege a házasságra való készület, ami nem tarthat örökké!

 

  • A “nejem” megnevezést általában azok használják, akik csak polgári házasságot kötöttek, vagy nem teljesen egyenrangúak a házasságban. Hivatalos és kissé távolságtartó megnevezés, mint amikor az áramszolgáltató kiküld egy megkeresést “Kovács úrnak és nejének”.

 

  • A “feleségem” elnevezés a házasságban élő nők korrekt megnevezése. Nem mond se többet, se kevesebbet. Általában egyenlő erőviszonyok és szeretet uralkodik a felek között, de legalább is fontos számukra a fogadalom, amit tettek Isten és vagy az anyakönyvvezető előtt. Inkább keresztények használják, de lehet, hogy csupán azért mert ilyen fokú elköteleződést egyre inkább csak a keresztények vállalnak?!

 

  • Az “asszony” kifejezést olyan férfiak használják általában, akik tudva vagy tudat alatt a nőben csak a kiszolgáló személyzetet látják. Élettársi kapcsolatokban jellemző, és sajnos házasságban is egyre gyakrabban használatos megnevezés.

 

  • “Partnerként” az emlegeti a párját, aki a kapcsolatban megélt szexualitást tartja a legfontosabbnak. Az esetek többségében ez mindkét fél számára tudatosan választott átmeneti állapot, mondhatni üzleti megállapodás. Főleg férfiak szeretik így emlegetni az alkalmilag használt nőket.

A fentiek mutatják, mennyire nem mindegy, hogyan szólítanak meg bennünket a férfiak. Minden szónak üzenete van, de vajon olyan, amit szívesen hallunk!? Végezetül álljon itt egy buzdítás Sirák fiától, Jézustól:

“Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával….” (Sir 14.1)

 

 

Írta: Lábánné Hollai Katalin

Még nem érkezett hozzászólás