2017. 10. 04.

„Jól csinálod?” – Jól csinálom?

Többször szegezték már nekem a kérdést, mintsem meg tudnám számolni, hogy honnan tudom, amit írok az helyes, igaz, rendben van? Hát nem tudom. Sőt. Viszont elmondhatom, hogy látom én a dolgot.

Természetesen ezen sorok is igénylik az azon fajta szeretetbéli olvasás lelkületének meglétét, mely “mindent elhisz és mindent remél”, és mely alapbeállítódást a krisztusi ember jó, ha nem csak a 777-re, de egész életére vonatkozólag is igyekszik elsajátítani.

Minden érvem abból fakad, hogy tökéletlen vagyok és ügyetlen. Az ember igyekszik lélekben azért tökéletesnek lenni, amint a mennyei Atyánk is tökéletes, de „lásd, én vétekben születtem” és egészen nyilvánvaló, hogy ez a csiszolódás nap, mint nap szorgos gyakorlásra szorul.

Mikor leülök blogot írni, sosem azzal foglalkozom, hogy ezt most mennyien fogják látni és megítélni, vagy a benne foglaltakat magukkal vinni (nyilván eszembe jut, de inkább csak felelősségét érzem ennek, mintsem valami izgalmas bizsergést). Ebből a szempontból úgy vagyok vele, hogy ha akár egyetlen ember szívében is Istennek tetsző gyümölcsöt hoz az, amit megosztok, már megérte. Viszont ami az írásnak folyamatát illeti, sokkal inkább próbálok lélekben és gondolatban is egy olyan állapotba kerülni, mely az Isten közelségére és jelenlétére teljesen nyitott, hogy az Úr segítsen összeszedni és rendszerezni a gondolataimat, hogy azokat az érzéseket, melyeket Ő sokkal mélyebben és pontosabban lát bennem, a felszínre tudjam hozni.

hirdetés

Hiszen minden dolog, amit Isten dicsőségére teszünk, ima.

 Nem vagyok teológus, csak egy hétköznapi srác, de amint Szent Ferencről írják: „Teológiát soha nem tanult, ezért nem a tudós fölényével beszélt, hanem a szívéből áradt a szó.” Így merem én is remélni, hogy Isten nem támaszt didaktikus követelményeket a szolgálni kívánókkal szemben. És nem hiszem azt, hogy ilyen lelkületű igyekezettel helyesség, nem helyesség szempontjából hagyna minket az Isten – akár itt a 777-en, akár az élet más területein – vakvágányon futni.

Viszont:

„Óvakodjatok a hamis prófétáktól!” „Gyümölcseikről ismeritek fel őket.” „Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt.”

A kételkedőknek mondom, sose önmagában szemléljék munkánkat, hanem annak minden gyümölcsét is lássák, melyeket e rövid idő alatt termett.

Varga Gergő Zoltán

Blog Varga Gergő Zoltán
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás