Tudomány és hit - széljegyzet a lombikvitához – 777
Blog, Hodász András

Tudomány és hit – széljegyzet a lombikvitához

Nem áll szándékomban mélyebben belemenni a lombikvitába, mert azt gondolom, hogy minden lényegeset leírtak már ebben a témában (pl. ITT,  ITT,  és ITT), akinek van füle, meghallhatta. Ám egy dolgon megakadtam: olvasgatva a kommenteket találkoztam azzal a gondolattal, hogy itt tulajdonképpen az Egyház a tudományos fejlődésnek a kerékkötője. Már megint tudniillik – vélte a kommentelő. Hát ezt most egyszer s mindenkorra tegyük helyre. 

Néhány napja megkérdezte tőlem valaki, hogy ha papnak megy, akkor még szabad-e később doktoriznia, nekünk engedik-e. Merthogy ugye hit és tudomány nem feltétlenül fedik egymást. Úgy néztem rá, mint James Bond az egyszeri mixerre aki véletlenül keverve adta kedvenc italát. Az egyház, mint a tudományos fejlődés ellensége? Hagyjuk már! A hit és a tudomány ugyanazt az Isten által teremtett világot szemléli, csupán a vonatkoztatási rendszer más. Ha tetszik: ugyanazt nézzük, más szemüveggel. Éppen ezért a kettő nem mondhat ellent egymásnak. Az a hamis mítosz, hogy az egyház fél a tudománytól a 19. századi ateizmus mesteri propagandájának köszönhető, amikor megpróbálták szembeállítani a “középkori, elmaradott” egyházat a “haladó, fejlődő, felvilágosult” tudomány híveivel, azt sugallva, hogy a tudomány képes elérni arra a fejlődési fokra, amikor a hitre már nem lesz szükség. Ezzel szemben, aki kicsit komolyabban tanulmányozza a történelmet, felfedezheti, hogy amellett, hogy az Egyház alapította az első egyetemeket, és mentette át az ókor tudományos felfedezéseit, még számtalan papot, szerzetest sőt pápát is adott a világnak, akik komoly kutatási eredményekkel járultak hozzá a tudomány fejlődéséhez. Nézzünk néhány példát!

  • Roger Bacon – ferences szerzetes: fény hullámtermészete, távcső-mikroszkóp elve
  • Nicolaus Cusanus – német bíboros: metafizikai alapokból fizikai törvényeket vezetett le (pl. térgörbület)
  • Kopernikusz – kanonok: heliocentrikus világkép (ami minden hiedelemmel ellentétben elméletként elfogadott volt az egyházon belül is!)
  • XIII. Gergely pápa: Gergely naptár, Vatikáni csillagvizsgáló megalapítása
  • Marin Marsenne (ferences): prímszámok, számtani sorok, atomelmélet felújítója, akusztika, optika
  • Georges Lemaitre (belga pap): relativitáselméletből táguló univerzum, Ősrobbanás elmélet megalkotója
  • Michael Heller (lengyel pap): ált. relatív szingularitás problémája
  • Maria Gaetana Agnesi (18. sz.): matematikus és nyelvész, első könyv a differenciál és integrálszámításról, első nők egyike, aki a Bolognai egyetemre járt, édesapja halála után apáca lett

Magyarok

  • Hell Miksa SJ: Nap-Föld távolság, földrajzi szélességmérés, Nagyszombati csillagvizsgáló vezetője
  • Jáki Szaniszló OSB: kutatott Princeton-ban, tanár a Yale, Harvard, Sorbonne egyetemeken. 1980-ban Cosmos and creator c. könyv szerzője
  • Fényi Gyula SJ: MTA levelező tagja, Kalocsa csillagvizsgáló, Nap protuberancia
  • Jedlik Ányos OSB: elektromotor, dinamóelv, szóda

És még sokan mások. Tényleg sokan.

Ahogy Ernest Rutherford Nobel-díjas fizikus fogalmaz: “Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie. Ellenkezőleg: a mi munkánk Istenhez visz közelebb bennünket.”

Még a Galilei per is arról szólt, hogy az Egyház a tudományosságot védelmezte Galileivel szemben, aki nem tudta minden kétséget kizárólag bizonyítani elmélete helyességét, viszont megfelelő vehemenciával követelte, hogy az Egyház nyilvánosan adjon igazat neki (erről írt egy meglepően jó cikket az Index, történészek megkérdezésével.)

Szóval felejtsük már el, hogy az Egyház ellene lenne a tudományos fejlődésnek, hogy a hit és a tudomány kizárják egymást! Számtalan egyházi iskola és egyetem a világon a puszta létével tesz tanúságot az ellenkezőjéről.

Egy dolgot viszont valóban ellenez az egyház: hogy a tudomány nevében bűnt kövessünk el. Ez az, ami ellen felemeli a szavát. Ugyanis pusztán azért, mert valamit képesek vagyunk megtenni, még nem biztos, hogy meg is tehetjük. Az atomhasadást például használhatjuk áramtermelésre, ezáltal pl. városok világítására, de ugyanezt a tudományos felfedezést atombomba gyártására, és városok lerombolására használni – azt hiszem ebben egyetérthetünk – már bűn.

Nem kell tehát lemondani a gondolkodás képességéről azoknak, akik hinni szeretnének, sőt. Ám az értelem, a gondolkodás, és a tudomány ugyanannak az Istennek a dicsőségét kell szolgálja, aki megteremtette, a világ többi részével együtt.

Hodász András

külön köszönet Nagy Benedeknek, aki rendelkezésemre bocsátotta előadását a témában

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

1 Komment

  • Reply KK 2017. 09. 06. at 18:44

    Hát… Az attól függ, hogy mit vezetnek… Esetleg kecskét, szamarat… Anatóliában…

  • Szólj hozzá