Hírek

A lengyel érsek szerint a Vatikán hamarosan el fogja ismerni a medjugorjei jelenéseket

 Henryk Hoser lengyel érsek a pápa kérésére megvizsgálta a Bosznia-Hercegovinában található Medjugorjei zarándokhelyet. Úgy gondolja, a Vatikán hamarosan el fogja ismerni a Mária-jelenéseket.

„A Hittani Kongregáció minden dokumentációt benyújtott a Pápai Államtitkársághoz — minden jel szerint a jelenéseket év végéig elfogadják.”- mondta Henryk Hoser érsek.

„Nehéz elhinni, hogy a hat látnok 36 éven keresztül hazudott. Amit mondanak, az összefüggő, és semelyikük sem elmeháborodott, míg a jelenések hűsége az egyházi tanításhoz egy erős érv az ő hitelességük mellett.”

Az érsek beszámolt a dombtetőn levő kegyhelyhez fűződő tavaszi küldetéséről. A jelenéseket nem ismerte még el az Egyház az évi 2,5 millió zarándok ellenére. Elmondta Lengyelország Katolikus Információs Ügynökségének, a KAI-nak, hogy „kivételes légkört” „lelki kreativitást” talált Medjugorjéban, amit „ima, csönd, elmélkedés, Oltáriszentség, szentségimádás, böjt és gyónás” jellemez. Hozzátette, hogy a kegyhely „hatalmas dinamikus fejlődésen” ment keresztül, ellentétben régebbi portugál, francia és lengyel zarándokhelyekkel, és sikerült „a zarándokokhoz hű helynek” maradnia, „kihagyva a turisztikai elemeket”.

„Minden jó irányba halad. A küldetésem nem az volt, hogy leállítsam Medjugorjét, hanem hogy megnézzem, a lelkipásztori munkát megfelelően szervezik-e meg, összhangban az Egyház tanításával.” Hoser érsek ezt mondta a KAI-nak: „a következtetésem az, hogy megfelelően szervezik, és nagyon pozitív a benyomásom.”

Hat tizenéves azt állítja, hogy látta Szűz Máriát 1981. június 24-én Medjugorje közelében. Azóta több mint 42000 jelenésről számoltak be azon a helyen, amely nagyrészt érintetlen maradt a 1992-95-ös háború idején Bosznia-Hercegovinában.

Áprilisban a Hittani Kongregáció akkori prefektusa, Gerhard Muller bíboros azt mondta a KAI-nak, hogy még mindig „sokáig eltarthat”, amíg a Vatikán döntést hoz a jelenésekkel kapcsolatban, Hoser érsek lelkipásztori látogatása ellenére.

Ratko Peric, Mostar-Duvno püspöke, következetesen elutasította a Medjugorje-i jelenéseket, éppúgy, mint elődje, Pavao Zanic püspök, és kérte a külföldi püspököket, hogy ne támogassák a zarándoklatokat.

Ennek ellenére márciusban Vinko Puljic, szarajevói bíboros megvédte a kegyhelyet „Európa egyik legnagyobb imádságos helyének nevezte” és azt mondta, számít a Vatikánra, hogy értékelje az evangelizációs lehetőséget, hiszen „megtérések és kegyelmi cselekedetek” történnek ott.

Májusban Ferenc pápa elmondta az újságíróknak, akik vele utaztak a portugáliai Fatimából, hogy a legfontosabb tény Medjugore-val kapcsolatban a „lelki tény, a lelkipásztori tény”, hogy zarándokok ezrei mennek el és térnek meg. „Ehhez nincs varázspálca, ez a szellemi-lelkipásztori tény nem tagadható meg.”

A zarándoklat szellemi gyümölcsei az oka annak, – mondta a Pápa – hogy februárban Hoser érseket választotta ki a helyzet lelkipásztori felmérésére és értékelésére.

Amikor május 13-án beszélt a riportereknek, Ferenc pápa nem utalt arra, mikor hoznak végleges döntést az állítólagos jelenésekről, azonban azt mondta, egy bizottság, amit XVI. Benedek pápa hozott létre, éveket töltött a jelenség vizsgálatával, és ők hajlottak afelé, hogy elhiggyék, az 1981 nyarának első hetében történt jelenések valóságosak, de a további jelenésekről szóló beszámolók megkérdőjelezhetők.

Továbbá Ferenc Pápa elmondta a sajtónak: „Személy szerint én inkább „rosszhiszemű” vagyok. Jobban szeretem, hogy a Szűzanya anya, a mi anyánk, és nem egy távíró üzemeltetője, aki üzeneteket küld ki minden nap egy bizonyos időben – ez nem Jézus anyja. ”

 

Forrás: http://www.catholicnews.com/services/englishnews/2017/polish-archbishop-thinks-vatican-will-recognize-medjugorje-apparitions.cfm

Fordította: Almási Laura

Kép: lasacrafamiglia.it

Még nem érkezett hozzászólás