Legnagyobb ünnepeink mellett az év folyamán több “kisebb” ünnep sorakozik, amelyek a társadalomban kevésbé tudatosulnak, s olykor hajlamosak vagyunk mi is méltatlanul kevés figyelmet szentelni ezeknek a napoknak. Holott mindnek megvan a maga jelentősége és mindegyik fontos jelentést hordoz. Pár nap múlva itt a pünkösd.
Pünkösdkor a kereszténység a Jézus által megígért módon az apostoloknak elküldött, s azóta is velünk lévő Szentlelket ünnepli, noha már az ószövetségi nép számára is ünnep volt. (A Szentírás több helyen is a “hetek ünnepének” nevezi, mivel a kovásztalan kenyerek ünnepe utáni hetedik héten tartották – tiszta 777!)
A kérdés, amit magunknak fel kell tennünk; számunkra mit jelent pünkösd? Vajon mi komolyan vesszük-e az ünnepet, amely a Szentháromság harmadik személyét állítja a középpontba? S ha nem, mi tart vissza minket attól, hogy elmélyedjünk ünneplésében?
Legnagyobb ünnepeinket készületi időszakok előzik meg. Noha pünkösd előtt nincs ilyen (bár az apostolok az első kilenced keretében készültek rá), mi magunk, akár most, az utolsó napokban, fel tudunk készülni az ünnepre – ez egyébként is egyre inkább szükséges abban a korban, ami hanyagolja és csak üzleti szempontok alapján közelíti meg az ünnepeket, amelyben a társadalom jelentős részének ez csak egy hosszú hétvége.
hirdetésItt a lehetőség tehát, hogy átgondoljuk válaszainkat a fenti kérdésekre. Hogy utánaolvassunk, elmélkedjünk, imádkozzunk. Hogy ne hagyjuk elveszni az alkalmat az ünneplésre, a lényegre való rátalálásra.
Nekünk a Biblia mellett irányt mutathatnak a költő sorai:
“A lelkem hárfa,
Kifeszült húrral, reszkető vággyal,
Énekre készen
Mesterét várja,
Ihletett művésze Isten dalának,
Szentlélek Isten, szállj le rája!”
S ahogy pünkösd ünnepe a húsvéti misztérium beteljesedése, úgy legyen számunkra is a hitünk megerősödésének, az örömhírnek, a Szentlélek jelenlétének ünnepe!
hirdetés
2 hozzászólás
Szia! A Pünkösdöt hogy lehet “kisebb” ünnepnek nevezni? 🙂 Világos, hogy most ennek a cikknek nem volt célja, hogy magáról az ünnepről, tartalmáról írjon, de ettől még ez az egyházunk “szülinapja”, hogy mást ne mondjunk! 🙂
“amelyek a társadalomban kevésbé tudatosulnak” – szerintem a Pünkösdhöz is köthető azért jó pár fontos és gyönyörű momentum, pl. ekkor vannak a bérmálkozások, vagy épp a Csíksomlyói búcsú… Ha nem csak a hívőkről beszélünk, akkor ez nyilván igaz lehet, de tegyük fel a kérdést: Karácsony vagy épp Húsvét üzenete jobban átmegy?
A versrészlet gyönyörű, vágyná az ember, hogy találjon hozzá szerzőt meg címet is.
Kedves Marci!
Köszönöm szépen az észrevételeket! Látom, észrevetted, hogy a kisebb szó idézőjelben volt – viszonyítási alap a két legnagyobb ünnepünk, húsvét és karácsony, ettől függetlenül természetesen nagyon fontos ünnep (ezért is született a cikk).
A bérmálkozások és Csíksomlyó a keresztényeknek jelent sokat, ahogy sajnos a régi népszokások is elvesztették fényüket. Az idézett részlet pontosan úgy értelmezhető, ahogy magad is felveted, “nem csak a hívőkről beszélünk”. Azt hiszem, karácsony és húsvét üzenete még mindig jobban átmegy, legalábbis én mintha ezt tapasztalnám – persze lehet, hogy tévedek.
A versrészletet Kerényi Lajos atya Tanuljunk meg ünnepelni! című könyvéből kölcsönöztem (25. oldal), a címe: Lelkem hárfa.
Köszi, hogy olvasol minket!