Mit üzensz a 18 éves önmagadnak?

Egy minden szempontból tipikusnak mondható reggeli rádióműsorban tették fel a kérdést néhány napja a hallgatóknak, mit üzennének a tizennyolc éves önmaguknak, ha egy mondatot eljuttathatnának a múltba. Amíg meg nem érkeztek a válaszok, csak fél füllel hallgattam az adást. Aztán elszomorodtam…

A magyar átlagnál sokkal kevesebbet hallgatok rádiót, akkor is a hír- és háttérműsorok foglalkoztatnak. A tipikus reggeli műsoroktól sokszor a hideg kiráz, de nem mindig te döntöd el, mit hallgatsz utazás közben. Pár napja az egyik országos csatorna műsorvezetői feltették a kérdést hallgatóiknak; mit üzennének tizennyolc éves önmaguknak, ha lehetőségük nyílna egyetlen mondatot “visszapostázni” az időben. Érdekelt, döntően mit üzennének az emberek, hiszen – ha nyilvánvalóan nem is reprezentatív kutatásról volt szó, de mégis – figyelemre méltó képet alkothatunk a társadalomról saját rezdülései alapján. Az első válaszok után, bevallom, elszomorodtam, és később sem javult sokat a helyzet.

Néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

“Ne hidd el, hogy szeret, nem lesz belőle semmi!”. “A házassággal várj a negyedik feleségedig, az tartós lesz!” (Ebben persze van némi logikai bukfenc, az első három nélkül honnan tudhatná, ki a negyedik?! 🙂 ) “Ráérsz később gyereket vállalni, legyen karriered, Tamásra úgysem számíthatsz!”. Ilyen és ehhez hasonló, komoly törésekről, egyéni és családi válságokról tudósító SMS-ek érkeztek a megadott számra. 

hirdetés

Tudom, mindannyian másként csinálnánk ezt-azt (vagy kifejezetten sokmindent), ha újra tizennyolcról futhatnánk neki a “nagybetűs életnek”. Ítélkezni sem akarok senki felett, de végtelenül elszomorít, ha ilyen üzenetek indulnak “vissza a múltba”, hiszen jelenünkről tanúskodnak. 

Elkezdtem gondolkodni, én miket javasolnék egy SMS keretében érettségiző önmagamnak, vagy úgy általában, a tizennyolcasoknak. Aztán kiválasztottam azt is, melyiket küldeném el, ha tényleg csak egyetlen egyet lehetne. Az üzenetlista persze tetszés szerint bővíthető, kiegészíthető. 

• Legyél proaktív minden feladatod kapcsán, soha ne próbáld meg “kibekkelni” a dolgot! 
• Ha megveszel egy könyvet, azt olvasd is el, egyet se tegyél fel olvasatlanul a polcra!

• Készülj tudatosabban a házasságra és a családi életre, meglátod, nagyon megéri! 😉 

• Vigyél rendszert az imaéletedbe és úgy általában több rendszert az életviteledbe! 
• Legyél már egy kicsit kitartóbb a tanulásban és a sportban, kérlek! 
• Határozd el, hogy egy éven keresztül minden nap olvasol legalább pár sort a Bibliából! 
• Tervezd a hétköznapjaidat, az életedet precízebben és igen, készíts prioritáslistát! 
• Nemsokára megismered Őt, addig legyél türelmesebb…! (És vegyél párkapcsolatról szóló könyveket, tudod, hasznosak!)
• Vidd a terveidet Isten elé és beszéld meg Vele őket! 

Nyilvánvaló, hogy követünk el hibákat, megbánunk dolgokat, és ha újrakezdenénk, minden esetben lennének olyan elemek, amiket máshogy csinálnánk. De nem mindegy, mik ezek a hibák, pontosan miket tennénk másként. Egyáltalán nem mellékes, hogy életünk legfontosabb területein hozunk-e megalapozatlan döntést, vagy olyan hibákat vétünk, amik fájhatnak ugyan, de végső soron nem azok határozzák meg emberi minőségünket, legfontosabb kapcsolatainkat (például a házasságunkat, istenkapcsolatunkat, vagy a gyereknevelést). 

A legfontosabb: mi, akik már túlvagyunk ezen a koron, éljünk úgy, hogy ne kelljen elcsigázott üzenetet küldenünk fiatalkori önmagunknak!

Vágvölgyi Gergely

hirdetés