Csak egy gondolatmenet arról az állapotról, amikor úgy érzed, hogy (majdnem) mindent megkérdőjelezel a hiteddel kapcsolatban.
Az ember hite hasonlítható a szerelem érzéséhez – hangsúlyoztuk már többször is a 777-en. Néha a fellegekben érezzük magunkat és szó szerint átéljük, hogy Isten a tenyerén hordoz bennünket, de előfordulhat, hogy néhány hónappal később már a Teremtő létét kérdőjelezzük meg. Ez normális vajon? Igen, teljesen!
A hitedhez ugyanúgy hozzátartoznak a kérdőjelek, mint a felkiáltójelek! Ha olyan emberrel találkozol, aki azt állítja, hogy egész élete során lebegett a hittől, az valószínűleg teljesen mástól volt a levegőben.
Soha ne felejtsd el: nem az a baj, ha elbizonytalanodsz a hitedben, hanem az, ha ezt nem ismered fel, vagy ha nem akarsz ellene tenni. Mert ezt hívják úgy, hogy kísértés. Mindannyian kísértésbe esünk életünk során, ez ellen nem tudsz tenni: de az ellen igen, hogy ez ne legyen tartós!
- Ismerd fel a kísértést!
- Tegyél ellene!
- Ne megérteni akard Istent, hanem hinni benne!
„Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek.” Legyetek boldogok! Ne az agyatokkal, hanem a szívetekkel akarjátok megtapasztalni Istent az életetekben!
Martí Zoltán
(fotó: http://thinkwelllivewellnow.hosterize.com/)
Még nem érkezett hozzászólás