Az egyházi oktatás körüli viták gyakran leegyszerűsítő vádakra és berögzült toposzokra épülnek – de vajon mi történik, ha a sztereotípiák mögé nézünk? A 777 Podcastben arra vállalkoztunk, hogy hiteles képet adjunka katolikus iskolák szerepéről: szó esik gyermekvédelemről, társadalmi felelősségről és az identitás valódi tartalmáról is. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és Zsódi Viktor piarista tartományfőnök nemcsak reagálnak a kritikákra, hanem kijelölik az egyházi oktatás előtt álló legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket is.
Az elmúlt időszakban az egyházi oktatás kérdése a magyar közbeszéd egyik legmeghatározóbb témájává vált. A 777 Podcast adásában Zsódi Viktor piarista tartományfőnök és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora keresték a választ arra, hogy mi az egyház valódi szerepe a mai iskolarendszerben, és hogyan reflektálnak a szektort érő kritikákra.
Haladó szellemiség a konzervatív vádak árnyékában
A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az egyházi oktatással szembeni kritika sokszor elavult közhelyekre épül. Zsódi Viktor atya rámutatott, hogy bár az egyházat gyakran kizárólag konzervatívnak bélyegzik, az oktatásról alkotott képe a második vatikáni zsinat óta „a legmodernebb, a szó jó értelmében a legprogresszívebb irányvonalat képviseli”. Gloviczki Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy már az 1965-ös zsinati dokumentumok is rögzítették:
hirdetésa katolikus nevelésnek a legkorszerűbb lélektani és neveléstudományi elvek mentén kell működnie.
Gyermekvédelem: Úttörő szerepben az egyház?
A közbeszédben megjelenő egyik legélesebb kritika a gyermekvédelem területét érinti. Zsódi Viktor atya hangsúlyozta, hogy a magyar katolikus egyház számos olyan proaktív lépést tett, amely nemzetközi szinten is elismerést váltott ki. Kiemelte a Szerzetesi Irodának az Emberi Méltóság Stratégiáját, amelyet a pápai bizottság is méltatott.
„Sok esetben pionír a katolikus egyház napjainkban ebben a kérdésben, és méltánytalan az a pozíció, amit ránk osztanak” – fogalmazott a tartományfőnök.
Elitképzés vagy a szegények szolgálata?
Gyakori vád az egyházi iskolákkal szemben az elitizmus és a szegregáció. A szakértők elismerték, hogy léteznek patinás, nagy múltú intézmények, de rámutattak a folyamat másik oldalára is: az egyház gyakran ott vesz át iskolákat, ahol az állam már lemondott a településről. Gloviczki Zoltán szerint az északkelet-magyarországi egyházi intézmények éppen a legszegényebb rétegeket szolgálják. A piaristák példáján keresztül Zsódi Viktor atya elmondta, hogy a cél nem csupán a szociális érzékenység, hanem a társadalmi csoportok közötti hídépítés. Példaként említette azokat az önkéntes táborokat, ahol a városi diákok együtt tanulnak és dolgoznak a telepeken élő fiatalokkal.
Mennyiség vagy minőség avagy a növekedés ára
Az elmúlt másfél évtizedben az egyházi intézmények száma jelentősen növekedett, amit Gloviczki Zoltán „gomba módra” történő szaporodásnak nevezett, utalva arra, hogy a növekedés sokszor ad hoc módon, belső stratégia nélkül történt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyház teljesítőképességének határára ért, és most a „nyugalom és stratégiaépítés” időszakának kellene következnie, hogy a mennyiségi növekedést minőségi fejlődés kövesse.
Mitől lesz egy iskola valóban katolikus?
A beszélgetés egyik kulcskérdése az intézmények identitása volt. A rektor szerint nem elég kiírni a falra, hogy „katolikus”, ha az nem párosul spirituális és intellektuális tartalommal. Zsódi Viktor szerint az iskola akkor válik igazán katolikussá, amikor „intézményből közösséggé” alakul. Ehhez elengedhetetlen:
- A pedagógusok közöttid valódi hívő közösség
- A diákok partnerként való kezelése az evangelizációban
- A családokkal való szövetség megújítása
- A helyi társadalom bevonása .
A Rubovszky-ügy és a közbeszéd állapota
A beszélgetés végén kitértünk Rubovszky Rita esetére is, akit a szakértők kiváló szakembernek tartanak, és akinek személyét a közbeszédben méltatlan politikai és vallási támadások érték. Gloviczki szerint Rubovszky egyfajta „hétköznapi mártírként” vitte el a hátán a diskurzus indulatait. Ez az eset is rávilágított arra, hogy a magyar közbeszédnek még tanulnia kell az európai diskurzus formáit, és a katolikus értelmiségnek felelősséggel kell belépnie ezekbe a vitákba.
hirdetés
