Ahogy már korábbi hírünkben foglalkoztunk vele, a Vatikán szigorít a meglévő szabályozáson és zéró toleranciát hirdetett a homoszexuális kispapok felszentelésével kapcsolatban. Több találgatás is napvilágot látott a szigorú fellépés miatt, most a lehetséges választ adjuk meg.
A pedofil esetek nagyrésze nem „klasszikus” pedofília, hanem homoszexualitás, tehát nem kisgyerekekkel szemben követik el, hanem már a serdülésen átesett fiatal felnőtteken (16-18 év).
Emiatt az Egyház az utóbbi évek jelenségére reagálva szigorított ezen a szabályozáson. Emellett a homoszexualitás olyan lelki sérülés, ami megnehezíti a papi feladatok ellátását. Tehát nem csak abban nyilvánul meg, hogy a fiúkhoz vonzódik, hanem mérhetően nagyobb az előfordulása a depressziónak, függőségeknek, öngyilkossági hajlamnak.
A papnak pszichésen-lelkileg egészséges embernek kell lennie, ha másokat akar segíteni, a homoszexuális ember azonban ennek a kritériumnak nem felel meg valószínűleg.
hirdetés
3 hozzászólás
Ekkora baromságot már rég olvastam…
Papnak senki sem felel meg, aki (legyen homoszexuális vagy nem homoszexuális!!!) nemi életet kíván élni. Ennyi.
Aki nem él nemi életet, arról ki sem tud derülni, hogy homoszexuális-e vagy nem. Tehát ahhoz, hogy valaki pap-e, semmi köze annak, hogy homoszexuális-e vagy sem, hiszen úgysem él nemi életet. Nem kell úgy beállítani, mintha a homoszexualitással lenne baj, mármint abban az esetben, ha valaki pap akar lenni. Azzal akkor van baj, ha nem pap akar lenni, hanem szexuális életet akar élni. De az meg egy másik téma.
MÓNIKA, a papok nem apácák!
MÓNIKA kedves, a papok is élnek nemi életet, még feleségük is van.
Református lelkész például.