Tuti fix, hogy mindenki ilyenkor költ a legtöbbet. Ajándékra, szupervacsira, fára, díszre, egy szép esti ruhára, csomagolópapírra, ünnepi színházra vagy koncertre, utazásra vagy síelésre… Ebben 99% biztos vagyok, de persze tisztelet a kivételnek.
Viszont ha már úgyis megy a shopping és beújítunk, akkor mi tart vissza attól, hogy egy kicsit adakozzunk? Legyen szó ruháról, vagy bútorról, vagy akár elektronikai eszközről… nem arra kell gondolni, hogy „Ugyan, mire használ egy szegény hajléktalan egy régi hi-fi berendezést?” – az adományboltok általában eladják a használt tárgyakat, és a bevételt fordítják jótékonysági célokra!
Annyira jó lenne, ha minden új ruha vásárláskor „kidobnánk” egy régit! Vagy ha nem a jófogásra dobnánk fel a dolgokat, hanem felhívnánk valakit, aki elviszi, és rászorulók javára fordítja így vagy úgy.
Visszatérve a vásárláshoz: ha nem akarunk milliókat költeni a karácsonyi csomagokra, családon belül húzhatunk is! Igen, kicsi cetli, név, mindenki egyet húz – pont, mint a suliban! Nagyon bejön felnőttek között! Dupla meglepetés: kitől és mit kapok?
Ha pedig ajándékot adunk, akkor annak az ajándéknak legyen tényleg értéke, és nem a nullákra gondolok a végén, hanem arra az őszinteségre, amivel adjuk. Arra az energia befektetésre vagy idő-lemondásra, ami árán elkészítettük. A kreativitásra, amivel személyre szabtuk.
Aki igazán fontos, azért hosszú utat kell megtennünk, mint a három királyoknak Jézusig.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás