Igehirdetés

Kézmosás és tányértörölgetés – és a lelkünk?

Van egy rész a Bibliában (sőt, több is), ahol Jézus felhívja a figyelmet arra, hogy ne csak a külsőségekkel foglalkozzunk. Arra, hogy vannak százszor és ezerszer fontosabb dolgok annál, minthogy csillog-villog-e a tányér, a lakás, a külsőnk. Persze ez is lehet fontos, de ahogy Horváth István Sándor atya is írja: mit ér mindez, ha a lelkünkben nem gyakorlunk irgalmasságot, és a belső tisztaságra nem figyelünk?

Napjainkban természetesnek tartjuk, hogy étkezés előtt alaposan kezet mosunk, s ennek alapvetően egészségügyi oka van, így kerülhetjük el az esetleges fertőzéseket. A bibliai időkben a kézmosásnak az egészségügyi okon túl vallási indoklása is volt. A vallásos zsidó ember, és különösen is a farizeusok szigorúan ügyeltek lelkük tisztaságára és kerülték a tisztátalan dolgokkal való érintkezést. Úgy gondolták, hogy például az edények tisztogatásával eleget tehetnek az isteni akaratnak, s ezzel elkerülhetik, hogy tisztátalanná váljanak.
Ez a zsidó szokás, illetve farizeusi gyakorlat tükröződik a mai evangéliumi jelenetben. Jézus nem figyelt erre, s vendéglátója, egy farizeus számonkéri ezt a mulasztást vendégétől:

Egyik beszéde alkalmával meghívta Jézust egy farizeus, hogy étkezzék nála. Ő el is ment, és asztalhoz telepedett. Amikor a farizeus látta, hogy Jézus étkezés előtt nem mosott kezet, megütközött rajta. Az Úr ekkor így szólt hozzá: „Ti, farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és gonoszsággal. Esztelenek! Hát nem az alkotta a belsőt, aki a külsőt is? Adjátok inkább oda a rászorulóknak azt, amitek van, és akkor majd mindjárt tiszták lesztek egészen!”

Válaszában Jézus arra utal, hogy Isten számára nem a külső tisztaság a lényeges, hanem a belső tisztaság, a szív és a lélek tisztasága.

Hiába mosogatja ugyanis valaki az étkezéshez használt edényeket, ha vallásossága kimerül ebben, és mit sem törődik például az irgalmasság gyakorlásával. A mi Urunk szerint az Isten iránti tisztelet és szeretet megnyilvánulása az, ha embertársunkkal irgalmat gyakorlunk. Az ilyen jócselekedetek teszik tisztává lelkünket, és tesznek minket Isten szeretett gyermekeivé. Fordulj irgalmas szívvel embertársadhoz és Isten is könyörülni fog rajtad.

Forrás: evangelium365.hu

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás