2016. 09. 29.

Ferenc pápa történelmet írt – olvastad már?

Egy éve, tavaly szeptemberben jelent meg magyarul Ferenc pápa első önálló enciklikája, a Laudato Si’. Nem túlzás azt állítani, hogy forradalmi jelentőségű írás – pedig, ahogy Ferenc pápától megszokhattuk, valójában semmi új nincs benne. Mégis, a Laudato Si’ olyan radikálisan alkalmazza a keresztény tanítást a XXI. század problémáira, hogy elolvasása után biztosan mindenki alaposan átgondolja a világról alkotott képét.

A pápa hihetetlenül nehéz feladatra vállalkozott. A környezetvédelem ügyében annyi tudományos elmélet, politikai érdek, jószándékú butaság és apokaliptikus túlzás vesz körül minket, hogy szinte lehetetlennek tűnik kibogozni az általános igazságot. Mégis sikerült! Nyilván szakértők serege segítette a pápát, de így is bravúros, hogy mennyire pontosan és kiegyensúlyozottan mutatja be a problémákat, sorra elkerülve a környezetvédelem szokásos csapdáit és túlkapásait. Az enciklika első fejezete tankönyveknek is dicséretére válna.

Mondja ezek után bárki, hogy a tudomány és vallás szemben áll egymással!

Itt következne egy többrészes cikksorozat arról, hogy miként értelmezi a pápa a környezetvédelmet szociális és erkölcsi kérdésként; hogy a fogyasztás és szennyezés hogyan válik egyszerre ember és Isten elleni környezeti bűnné; hogy milyen radikálisan foglal állást a harmadik világ szegényei és az Egyház családdal kapcsolatos tanításai mellett; és hogy a keresztény erkölcsre, szociálisan érzékeny életre való nevelés hogyan válhat a környezeti gondok megoldásává. De az enciklika szövege annyira végtelenül kiegyensúlyozott és az utolsó szóig átgondolt, hogy minden magyarázat csak ront rajta. Itt el lehet olvasni, nem is olyan hosszú.

laudato-si-432x242px-hq

Az enciklika hatására valósággal felrobbant az egyházi élet. Mennyire ki voltak éhezve a keresztények egy friss és egyértelmű iránymutatásra ebben a zavaros és átpolitizált témában! A gyakran liberális zöldségnek tekintett környezetvédelem egycsapásra a prédikációk és vallásos találkozók témájává vált. A katolikus hívek és politikusok többé nem háríthatják el maguktól a környezet védelmét, mint valamiféle baloldali ideológiát (bár azért sokan megpróbálják). A takarékosság és környezetbarát életmód mostantól nem önkéntes jótékonyság, hanem a legszigorúbb lelkiismereti kötelesség. Óriási lendületet kaptak a csírájukban korábban is létező teremtésvédelmi csoportok.

Idén a több ezer keresztény fiatalt megmozgató rendezvény, a Nagymarosi Találkozó is a Laudato Si’ témájára épül. Nem kérdés, hogy az elvektől és jelképes cselekedetektől a valódi környezeti igazságosságig még hosszú út vezet. Mégis, a mostani lendület új reményt adhat a globális környezetvédelem döcögő, el-elakadó ügyének, és talán ismét a kereszténység lesz az, ami irányt mutat a világnak a XXI. század nehézségeiben.

Leelőssy Ádám

(fotó: bonumtv.hu)

Egyéb
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás