Időről-időre szemlézzük a kárpátaljai TeSó blog remek írásait, akik kiváló stílussal és remek érzékkel írnak a hitükről.

Időről-időre szemlézzük a kárpátaljai TeSó blog remek írásait, akik kiváló stílussal és remek érzékkel írnak a hitükről.
Annyiszor halljuk, főleg idősebb szeretteinktől, hogy az a szeretet kinyilvánítása, ha mindenben követjük az ő akaratukat, hiszen a szeretet engedelmes. Ha véletlenül kétségeink merülnének fel ezzel kapcsolatban, vagy megszólalna belül a lázadó kamasz, aki még felnőttként is ott él bennünk valahol mélyen, kapásból tudják idézni a Biblia idevágó részét.
Újabb vendégírás érkezett szerkesztőségünkbe, ezúttal Baranyi Tamás háromgyermekes családapa tisztelt meg bennünket – és benneteket – gondolataival. Vajon tanítványai tudunk lenni egymásnak? Látják rajtunk keresztényeken, hogy testvérei vagyunk egymásnak?
Felvillanyozó történetet osztott meg a napokban Mircsi, aki coachként dolgozik és rendszeresen lánynevelő intézetbe jár önkénteskedni. Sokáig semmilyen hatása nem látszott annak, hogy szereti az ott lévőket és imádkozik értük. Aztán egy nap bebizonyosodott: igenis van értelme.
Biztosan sokan ismeritek Bruno Ferrero szalézi pedagógus és lelki író kistörténeteit, amelyek mindig valamilyen szívhez szóló üzenettel gondolkodtatják el az embert. Ezek közül osztunk meg egyet, amelyben egy szigeten különböző érzések tartózkodtak.
Csodaszép verset kapott a 777 elektronikus postaládájába: olvasónkat a franciaországi Taizé ihlette meg, ahol minden évben találkozót is rendeznek több tízezer keresztény résztvevővel, a világ minden tájáról. Ahogy a vers is rámutat: Isten valóban mindenhol jelen van, ha van szemünk észrevenni! „Belül fölfedezed/ Tündökölve,/ Kívül észreveszed/ Tükröződve”.
Mit jelent a szeretet? Lehet, hogy benned is felmerült már a kérdés. Erre ad választ Pál apostol Szeretethimnusza, és ennek mintájára – modernizált változatban – Lackfi János, József Attila-díjas költő és író is.
Szerda este hat óra van, nagy léptekkel sétálok a villamos felé a Nyugatinál. Már csak a vacsorára tudok gondolni. Egy nehéz nap végéhez értem, és úgy érzem, aznapra mindent megtettem, amit megkövetelhetett tőlem a haza. Fél szemmel meglátok egy hajléktalan idős hölgyet, aki majdnem teljesen lecsúszva, féloldalasan csüng egy padon. Fel se fogom, mit látok, elsétálok mellette. Pár lépéssel később eljut az agyamig, hogy mi mellett haladtam el. Visszanézek. A kezeivel erősen a padba kapaszkodik, hogy ne essen le, de lábait – amik láthatóan nem engedelmeskednek az akaratának – nem bírja visszahúzni. El se tudom képzelni, hogy került ebbe a furcsa és szerencsétlen pozícióba, de egy biztos: nincs ereje visszakapaszkodni.
Február 14-én szinte mindenkinek eszébe jut a szerelem, szeretet valamilyen formában. Sok szerelmes pár ünnepli világszerte a Valentin-napot, míg mások feleslegesnek tartják, mondván, nem csak egy nap kell kimutatni a szeretetünket egymásnak. Olyanok is akadnak, akik ellenzik vagy éppen bosszankodnak miatta. Egy szó mint száz, a Valentin-nap nagyon megosztó köreinkben. Most azonban közelítsük meg egy kicsit más szemszögből is!
Egy csodálatos tanmese kering mostanában az interneten, egy telepítési útmutató a szeretethez.