Néha egyszerűen nem megy az ima. Semennyire. Gondolok én az Istenre – de nem találok kapcsolódási pontot, nem tudom mibe kapaszkodhatnék. Sem az Istennel, sem úgy az életem nagy részével nem vagyok kibékülve, teljes lelki szárazságot érzek, és tanácstalan vagyok, hogy hogy is lehetne kimászni ebből. Próbálkozások vannak, de gyengék, nem visznek közelebb az Istenhez (vagy csak nem érzem). Marad a nyugtalan távollét Tőle.
Irigykedve gondolok Charles de Foucauld atya önátadás imájára (amit talán már olvastál nálunk) és az agyam pont fordítva diktálja az egyébként gyönyörű imát…
Címke böngészése
Charles de Foucauld
2005. november 13-án boldoggá avattak valakit, akiről még nem mindenki hallott: Károly, azaz francia (és teljes) nevén Charles de Foucauld trappista szerzetes és katolikus pap volt. Színes életéről érdemes többet olvasni: fiatalon kicsapongó életet élt, aminek egyik oka szülei korai halála lehetett. Rendetlen magatartása miatt nem érettségizhetett a jezsuitáknál. Katonaként szolgált Algériában, de felfedezte Marokkót és Tunéziát is. 1886-ban kezdődött komoly érdeklődése a hit iránt, amely egészen odáig jutott, hogy megírta híres önátadás imáját.
1901-ben szentelték pappá.