Az alázatosság mint férfierény? Sajnos ez egyre ritkább manapság, legalábbis saját tapasztalatom szerint. De vajon tényleg el kell felejtenünk? Ha mégsem, akkor viszont miért éri meg nekünk, férfiaknak?
alázat
A Forrásponton Ákos tett egy nagy visszhangot kiváltó kijelentést, mely szerint a kereszténység nem árt senkinek. Mondanom sem kell, hogy a visszhang nem a pozitív oldalon lett igazán hangos.
Az alázat nem egy divatos viselkedési forma. Főleg ebben a mai korban, amikor minden az egyén körül forog. De mit is tanít Jézus az alázatról? Miért van rá szükségünk? C.H. Spurgeon, legendás prédikátor őszintén ír az alázatról.
Új, lakóparki otthonunk viszonylag sok inspirációval szolgál. Persze nem minden témából lesz blog, de gondolkodnivalóm van bőven. Az alábbi gondolatokat egy különös jelenet hívta elő bennem.
Annak ellenére, hogy Isten folyamatosan figyelmeztet minket, hogy nem lesz jó vége annak, ha a bűnt választjuk, mi emberek nem mindig figyelünk Rá – és viseljük is ennek a következményeit, aminek egy része a szenvedés. Mindannyian szenvedtünk már olyan dolgok miatt, amit mások tettek velünk, és sokan borzalmasan szenvednek a háború, kapzsiság, elnyomás és más gonosz tettek miatt szerte a világon. Felvetődik a kérdés, hogy Isten miért engedi ezt és van-e valamilyen terve, hogy a gonoszság és szenvedés végleg megszűnjön?
Amikor a másokért való imádság témája felmerül, szinte mindig felveti valaki a kérdést, hogy mi értelme van egyáltalán? Legtöbbször nem látjuk a hatását hónapokon, akár éveken át, és kezdjük úgy érezni, hogy valamit rosszul csinálunk, vagy egyáltalán magának a “műfajnak” nincs értelme…