Ha minden ember őszintén szembenézne az igazsággal, a történelmi tényekkel, a ránk maradt emlékekkel Jézussal kapcsolatban, megváltozna a világ. Vajon az embereket nem érdekli az igazság, vagy csak félnek tőle?
Kategória
Blog
Az alábbiakban egy erősen nem ajánlott filmet mutatunk be, Becky Roach, a Catholic Link egyik szerzője által írt kritika alapján. Arra világított rá, hogy ez a morálisan teljesen megkérdőjelezhető, romboló hatású film is képes volt – ha nem is élhető módon – rávilágítani egy-egy olyan igazságra, melyről a Szentírás is megnyilatkozik.
Reggeli dugóban araszolgatva, tekerem a rádióadókat, egyszer csak megüti a fülemet egy mondat, amelyet harsogva mondd a műsorvezető. „Itt a nyár, itt a Sziget Fesztivál, gyerünk bulizni, élj úgy, mintha a mai lenne az utolsó napod! Csapassátok!” Ami azt illeti, én egyből csapattam is, merthogy áttekertem gyorsan máshova, de érdemes elgondolkodni egy pillanatra.
Az élet nevel minket Apává. A férfiak nem beszélnek, cselekszenek. Én mégis szeretek írni, naplót vezetni. Remélem hasznos segítség lesz apa társaim számára, azok számára akik nehezen nyílnak meg, akiknek nincs olyan közösségük ahol meg tudják osztani Önmaguk Apa létét és kérdéseit. Új sorozat a 777-en. Cum auxilio Dei. [Apa-Fia 1. rész]
Két évvel ezelőtt, egy kiállítás-megnyitó alkalmával kaptam egy verseskötetet Simon András grafikusművésztől – amellyel már akkor szemeztem, miközben árusítottam a Művész Úr kiadványait, melynek egyike volt ez is. Ez a verseskötet nem más, mint Édesanyjának, Dr. Simon Ernőné Huszár Évának öröksége, melyet a költő halála után adtak ki. Ezen értékes kötetet azóta is szeretettel forgatom, most ebből osztok meg egy versrészletet, mely 1965. Húsvétján íródott.
Az olimpia kapcsán merült fel bennem az a kérdés, hogy az Isten melyik csapat, vagy éppen versenyző imádságát hallgatja meg? Mi alapján dönti el, hogy kinek segít a versenyben?
A katolikus egyház a mai napon, augusztus 11-én emlékezik meg egy igen nagy szentjéről, Assisi Szent Kláráról, aki a klarisszák rendjének alapítója.
Ez a rövid írás amolyan nyílt levél-féle lenne, ha egyáltalán lenne bármennyi esély rá, hogy a címzettje elolvassa valaha. Azért talán mégsem fölösleges megírni, legalább azok kedvéért, akikben hasonló gondolatok fogalmazódnak meg, hátha választ kapnak rájuk.