Nemrégiben Székesfehérvárra vezetett utam, ahol örömmel tapasztaltam, hogy a történelmi belváros valamennyi általam látott temploma tárva-nyitva várta a hívőket és nem hívőket egyaránt.

Nemrégiben Székesfehérvárra vezetett utam, ahol örömmel tapasztaltam, hogy a történelmi belváros valamennyi általam látott temploma tárva-nyitva várta a hívőket és nem hívőket egyaránt.

Szex és egyház. Érdekes párosítás, ritkán merünk róla beszélni. Pedig mennyire fontos téma, és mennyi kérdés adódik, mennyi félreértés van! Mindig csak a tiltás meg a szabályok… hol marad Isten szeretete? A test teológiájáról Hodász András atya, a 777 bloggere kezd előadássorozatot Budapesten.

Gondoskodom, tehát vagyok.
Ez nagymamám mottója – Descartes után szabadon, félig viccesen – , egy nőé, aki mindent megtett két gyermekéért, ma pedig nyolc unokáját támogatja a szárnybontogatásban. Kiskorom óta látom, hogy neki valamiért rengeteget jelent a finom étel, az illatos, vasalt ruha. Egy év házasság kellett hozzá, hogy igazán megértsem őt.

Persze sokkal több mindent is lehetne kérni, hiszen mi (sokszor) telhetetlenek vagyunk, az Isten pedig (mindig) mindenható. De mik lennének a legfontosabbak?

Egy közösségi hétvégén voltunk a nyaralónkban, és az egyik reggel megláttam, ahogy közülünk az egyik srác egy kerti széken üldögél kint a korai napsugarakat élvezve. Sokat nem kellett gondolkodnom, hogy vajon mit csinál.

Van két ősi tablet, amelyek vitathatatlanul meghatározták a világtörténelem menetét: Mózes két kőtáblája, amelyeken a tízparancsolatot elhozta a megnyilatkozás hegyéről. Ám nem idejétmúlt szabályok ezek? Egyáltalán mit jelentenek ma, több ezer év után? Új, közös sorozatot indít a 777blog.hu és az Ösvény magazin: sorra vesszük a kereszténység tízparancsolatát, és megpróbáljuk megfejteni, hogy mit mondhatnak egy mai kereszténynek. Az első parancsolatról vendégbloggerünk, Ádám Miklós atya írt.

Éppen külföldön tanultam. Ökumenikus egyetemi közösségbe jártam, ahol az egyik társam meghívott egy „Találkozás” hétvégére. Ott ismerkedtem meg velük kicsit közelebbről. A szembecsukós-kézfelemelősökkel. Majdnem kifordultam a templomból, de végül mégsem. Lassan 10 éve történt.

Nemrégiben jelent meg egy cikk, amelyben az imádság erejét, gyógyító képességét vonták kétségbe. Számomra megdöbbentő volt e sorokat olvasni, hiszen már számtalanszor megtapasztaltam az ima gyógyító erejét. Ha őszintén tükörbe nézünk, nem lehet, hogy az imádság hiánya okozza életünk nehézségeit?
