Futótűzként terjedt a hír, hogy a Győri Egyházmegyében felszámolják a plébániák felét a paphiánynak köszönhetően. De vajon hogyan lehet megakadályozni ezt a tendenciát?

Futótűzként terjedt a hír, hogy a Győri Egyházmegyében felszámolják a plébániák felét a paphiánynak köszönhetően. De vajon hogyan lehet megakadályozni ezt a tendenciát?

Van egy kedvenc életvitel tanácsadó könyvem, ebben írja a szerző, hogy először a fontosat végezzük el. Sokan (én is többször) abba a hibába esünk, hogy előbb a sürgőset végezzük el. Pedig, ha időben elkezdjük a fontosat, nem válik sürgőssé. Így az új évad elején összeírtam a tervem, miben szeretnék fejlődni az apa-fia kapcsolatomban, hogy ne sürgős legyen, hanem fontos.

A mai napon ünnepeljük a 19. század Itáliájának egyik legmeghatározóbb szentjét, Bosco Szent Jánost, akit csak Don Boscoként emlegetünk.

Folytatódik a 777 videóblog sorozata, a KV! A kérdések-válaszok rovatunkban Hodász András atya ezúttal a mennyországtól egészen a párválasztás témakörig reagált a kérdéseitekre!

Írtunk már arról, hogy mi a baj az önkielégítéssel, és nem sokkal később arról is, hogy a kereszténység nemcsak hogy nem ítéli el a szexet, hanem sokkal többre tartja, mint az emberek nagy része. Most arról fogok írni, hogy ha szeretnéd letenni a maszturbálást, szeretnél megszabadulni a láncaitól, milyen gyakorlati dolgokat tudsz tenni ennek érdekében.

Olyan könnyű kimondani a megsemmisítő ítéletet mások felett, miközben megveregetjük a saját vállunkat: „Igen, én egy jó ember vagyok.” Ettől végtelenül megnyugszunk, és éljük tovább kis önáltató életünket, melyben rajtunk kívül mindenki más folyamatosan hibás.

Olofsson Placid atya száz év földi szolgálata után hazatért Teremtőjéhez. Egy teljes évszázadot élt – döbbenetesen hosszú idő. Ahogy felfoghatatlan hosszú volt megpróbáltatásainak sora is, amit a kommunista rendszer rámért. Megjárta a rezsim munkatáborait, éhezett, bántalmazták, elvesztette megannyi barátját. De később, a „gulyáskommunizmus” hazug rendszerében sem teljesedhetett ki papi szolgálata. Igazán szabadon élete utolsó huszonhat évében működhetett.

Akik azt gondolják, hogy a mai fiatalokból eltűnt a tenni akarás, a mások szenvedéseinek enyhítésére törekvés, azok nagyot téved. Ha nyitott szemmel járunk, észrevehetjük, hogy egyre több civil kezdeményezésben oszlopos tagokká válnak a fiatalok. Környezetvédelem, fenntartható fejlődés, a jövő kihívásai foglalkoztatják a „Z” generációt.
