Lenyűgöző találkozó Ferenc pápa és a magyar ifjúság között
Nem véletlen, hogy Ferenc pápa ennyire várta a magyar fiatalokkal való találkozást – már az út meghirdetésekor is hangsúlyozta a Vatikán, hogy kiemelt program lesz a szombat délutáni. Nehéz jelzőket találni a Papp László Sportarénában lévő hangulatra, a fiatalokra – és mindenekelőtt Ferenc pápa derűs jelenlétére, ezért induljunk visszafelé: amikor ezeket a sorokat írom, akkor az újságírók jelentős része a nemzetközi sajtóteremben ül és egymással beszélgetve áradozik arról, amit tapasztalt az elmúlt órákban. Olyan újságírók, akik közül többen már évek óta kísérik el Ferenc pápát a világ számos országába, de még így is úgy érzik, hogy valami különlegeset láttak és hallottak.
Ferenc pápa hihetetlen. Tényleg. 86 évesen olyan vidáman, életerővel, kedvességgel és humorral van itt Budapesten, amire szinte senki nem számított – a háttérbeszélgetéseink alapján a hozzá egészen közel álló vatikáni munkatársak sem. Amikor megjelent a mini pápamobillal az arénában, azonnal eldőlt, hogy ez egy nagyszerű délután lesz:
hirdetésegy perc alatt szívükbe zárták őt a magyar fiatalok – és ugyanilyen rövid idő alatt ő is szívébe zárta őket.
Akkora tapsot kapott a színpadra lépésekor, hogy kénytelen volt udvariasan megsürgetni Palánki Ferenc püspök urat, kezdje el köszöntő beszédét – amit szintén többször éljenzéssel szakítottak félbe a jelenlévők. A püspöki beszéd és Ferenc pápa tanítása között volt egy nagyon fontos rész, ami mellett nem szabad szó nélkül elmenni: magával ragadó, hiteles és őszinte tanúságtételeket tettek a magyar fiatalok. Fontos hangsúlyozni, hogy Ferenc pápa megkapja előre a beszédeket, ott van a kezében, hiszen azok magyarul hangoznak el. De egészen más a hatás, amikor élőben látja az arcot, hallja a hangot, érzékeli az izgalmat, a közönség támogató közegét. Krabót Bertalan tanúságtétele egészen kiemelkedő volt: kiállása, vidámsága és közben mély üzenete, mindössze 15 évesen. Befejező mondataira Ferenc pápa mellett a közönség is felfigyelt, nem mindennapi hitvallás:
“Isten létezik és velem van, nemcsak pénteken délután, hanem hétfőn reggel is, hogy Jézus nemcsak a zsenikért és az olimpikonokért halt meg a kereszten, hanem mindenkiért, mert minden embert – köztük engem is – végtelenül szeret és mert mindannyiunk életének van célja, értelme.”
A tanúságtételek után jött Ferenc pápa tanítása. Az elmúlt napokban többször is említettem, hogy a Szentatya néha egy-egy mondat erejéig eltér előre megírt szövegétől – ezzel azt is jelzi, hogy nem feladatként tekint beszédére, hanem valóban szólni akar. Na de ha ezt írtam eddig, akkor mit mondhatnék most? Minden túlzás nélkül a pápa kivirult a fiataloknak mondott beszéde közben, olyannyira, hogy szegény tolmács egy idő után már inkább a színpadon maradt, mivel ő is érezte, hogy sokszor lesz dolga. Ferenc pápa mosolygott, használta a mimikáját, játszott a hangjával – megkérte a fiatalokat, hogy mondjanak utána többször mondatot (Isten nem elítélni, hanem megbocsátani akar.) Egyszerűen lenyűgözte a fiatalokat. Volt egy pillanat, amikor arra kérte őket, hogy csendben gondolják végig, mi a céljuk az életben.
És ez a 11 ezer lány és fiú néma csendben ült – egy pisszenést nem lehetett hallani. Döbbenetes pár másodperc volt.
Fontos hangsúlyozni, hogy Ferenc pápa nem jófejkedni jött a fiatalokhoz. Kőkemény üzenetet mondott a virtuális világról, arról, hogy az ima nem unalmas, hogy mit jelent szeretni, szolgálni – és szeretve szolgálni. És ez volt az igazán felemelő ebben a délutánban: ez a jelenlévő tömeg nem arra vágyott, hogy a pápa vicceket meséljen nekik, hanem hogy segítse őket közelebb hitükhöz, egy boldogabb élethez. Olyan mély gondolatok után dübörgött fel taps a közönségtől, amely egyértelmű visszajelzés volt: ezek a fiatalok vágynak Isten szeretetére, a Jézussal való találkozásra, az evangélium örömhírére!
Ferenc pápa beszéde vége felé viccesen megjegyezte, hogy hamarosan befejezi azt, már nem kell sokat kibírnia fiatal közönségének. De ez egy olyan tanítás volt, amelyet még nagyon sokáig hallgattunk volna. A magyar fiataloknak köszönhetően egy olyan varázslatos közeg fogadta Ferenc pápát, amely lehetővé tette, hogy a lehető legjobb oldalát mutassa meg a világnak: a vidám, jószándékú, kedves egyházfőt, aki ugyanakkor hitelesen vezeti az egyházat a krisztusi úton. A Szentatya pedig megtapasztalta, hogy mennyire szeretik őt ebben az országban. Ez a szeretet több volt, mint valami buta rajongás: odaadó figyelem és nyitott, befogadó szívek fogadták őt.
A mai fiatalok pedig irgalmat, szeretetet és az örömhír üzenetét kapták Szent Péter utódjától.
És ennél többet nem is kaphattak volna.
Martí Zoltán
hirdetés
