Bese Gergő atya szokásos vasárnap esti írása ezúttal a tengerentúlra vezet – avagy Joe Biden első lépései egy katolikus pap szemszögéből!
Bese Gergő
Vajon mennyire valljuk magunkat kereszténynek és mennyire élünk Jézus tanításai szerint? Bese Gergő atya ezúttal arra hívta fel a figyelmünket, hogy intsünk búcsút azoknak a bálványoknak, amelyek távol visznek minket Jézustól.
Sebeket hordozunk, bűnösök vagyunk, de meg van az életünk saját Jordán-folyója, ahová alámerülve elhagyhatjuk a rabságunk terheit. Jézus megkeresztelkedése adta Bese Gergő atya legújabb írásának témáját.
Kik azok a Sternsingerek és milyen hagyományuk köthető Vízkereszthez? Itthon hol ápolják ezeket a hagyományokat még mindig? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Bese Gergő atya a mai ünnephez kapcsolódó írásában.
Egy papkolléga prédikációjában fogott meg az a gondolat, hogy minden egyes új esztendő hasonlít ahhoz a festőállványhoz, melyen ott van a hófehér, érintetlen vászon, és a művész feladata, hogy ecsetvonásról ecsetvonásra megalkossa a csodát. A vonalakból kirajzolódjon a kép, mely megszületett az alkotó elméjében és szívében.
Talán többünkben nagyon szép képek élnek a Szent Családról, azonban Bese Gergő atya rámutat arra, hogy nekik sem volt egyszerű a szülővé válás, ahogy sokszor manapság sem az.
Advent negyedik vasárnapjának estéjén, amikor rápillantunk a családi koszorúra és már mind a négy gyertyát égni látjuk, fokozottá válik a készületünk. Napok választanak most már csak el a gyermek születésétől. Mondhatjuk úgy is, hogy a célegyenesbe fordultunk. Ha még most belehúzunk, szép eredménnyel zárhatjuk ezt a négyhetes lelki készületet.
Rajtunk múlik, hogy ez a különleges advent életünk legjobb vagy legrosszabb időszak lesz!
Két korona – mégis micsoda különbség! Az uralkodók által viselt fejdísz és Krisztus töviskoronája között von párhuzamot írásában Bese Gergő atya.