Mi van akkor, ha valaki még csak nem is hallott arról, amit más a világ legtermészetesebb részének gondol? Péter Anna Tajvanon döbbent rá, hogy a húsvét és a kereszténység sokak számára nem alapvetés – hanem teljesen ismeretlen.
Számítottam rá, hogy Tajvanon nem sok keresztény fiatallal fogok találkozni, de arra nem, hogy ennyi embernek kell majd elmagyaráznom mi az a kereszténység, és mit ünneplünk húsvétkor. Aztán az első meglepetésekből felocsúdva rá kellett jönnöm, hogy itt még annyit sem tudnak hitünkről, mint gondoltam. Most már rutinosan válaszolok a „Miért nem eszek húst pénteken?” és a „Mit ünneplünk húsvétkor?” kérdésekre.
Nem emlékszem, hogy valaha életemben el kellett volna magyaráznom bárkinek is azt, hogy mi az a húsvét. Így mikor szóba került a tajvani diákokkal a kereszténység és a húsvét, nagyon rácsodálkoztam az értetlen szempárokra, amelyek rám szegeződtek.
Általában úgy lyukadtunk ki ennél a témánál, hogy péntekenként nem eszem húst, és ilyenkor mindig megkapom a kérdést, hogy vegetáriánus vagyok-e. Ezt mindig egy hosszú magyarázkodás követi, hogy nem, nem vagyok vegetáriánus, csak keresztény. Nem tudom mennyit fognak fel ilyenkor a kereszténység gyorstalpaló szövegemből, általában csak bólogatnak, de az nem jelenti azt, hogy értik is.
hirdetésAzt tudtam, hogy Tajvan nem egy keresztény ország, de hogy ennyire nincsenek képben az emberek, ez nagyon meglepett.
Idén a húsvétvasárnap egybeesik egy itteni ünneppel, a Qingming Fesztivállal, ami a kínai halottak napja, ilyenkor emlékeznek felmenőikre, áldozatot mutatnak be nekik. Ez a másik téma, ami során szóba kerül a kereszténység. Az egyik lány meg is kérdezte tőlem, hogy mit ünneplünk húsvétkor. Próbáltam neki röviden elmagyarázni, de még abban sem voltam biztos, hogy tudja-e ki Jézus, így pár mondat után a téma le is zárult. Nagyon furcsa érzés volt erről beszélni, ráadásul angolul. Meglepetésemre az egyik diák tudott annyit a húsvétról, hogy ilyenkor tojásokat keresünk, és őszintén soha nem gondoltam volna, hogy örömmel fog eltölteni, ha valakinek ez jut eszébe erről az ünnepről.
Amikor először megkérdezték, hogy mikor van húsvét, annyira meglepődtem, hogy hirtelen válaszolni sem tudtam. Aztán rájöttem, hogy igazából én sem ismerem az ő vallási ünnepeiket, és csak túl természetesnek vettem, hogy otthon ezeket valamilyen szinten mindenki ünnepli. Itt ennek nincsen hagyománya, idén a nagypéntek csak azért szünet, mert másnap gyereknap lesz, és ilyenkor az előtte lévő napot pihenőnapnak megadják.
Az ilyen beszélgetéseket követően sokat gondolkozom azon, hogy vajon ezek a fiatalok most hallottak először a kereszténységről, vagy csak angolul nem értik ezt a szót. Itt, Tajvanon elég sok templomot lehet látni, még ha nem is olyan nagyok mint Európában, és gondolom ők is tanultak a világvallásokról a gimnáziumban. Mégis azt érzem, felelősségem van abban, hogy ők most mit tudnak meg Istenről és az egyházról.
Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer angolul fogok tanúságot tenni a hitemről, de Isten útjai kifürkészhetetlenek, és azt hiszem készen állok rá, hogy eszköz legyek az Ő nagyszerű tervében.
hirdetés
