2025.09.06.

Semmi sem okoz nagyobb fájdalmat, mint a túl sok élvezet

Valahogy így fogalmazta meg Benjamin Franklin, hogy önmagában az élvezet kiégéshez, depresszióhoz vezet. Azt sugallja, ha hosszú távon akarjuk maximalizálni az örömöt és az elégedettséget az életünkben, akkor meg kell találni az arany középutat, vagyis az unalom, az erőfeszítés és az öröm egyensúlyát. Hogy mi a szerepe a dopaminnak ebben és hogyan befolyásolja az időérzékelésünket, hangulatunkat, a digitális eszközök használatát, arra a Sipka Bence szakpszichológus előadása kínálhat választ, amelyet 2025. szeptember 20-án szombaton 9.30-kor a váci KATTÁRS keretében tart. Az előadásra és az azt követő workshopra elsősorban a fiatalokat várják, akik egyéni dopamin szabályozási stratégiához is útmutatást kaphatnak.

Miért érzi fontosnak, hogy a fiataloknak a lelki egyensúly és a technológia összefüggéseiről beszéljen?

Az elmúlt 15-30 évben rettenetesen felgyorsult a technológia fejlődése és ez hatással van a mindennapjainkra, az életminőségünkre, a kapcsolatainkra. Egyre több olyan problémával vagyunk körülvéve, ami valamilyen módon kapcsolódik a technológiához, mint például a társadalmi polarizáció, függőségek, álhírek. Bizonyos csoportok, mint például a fiatalok, ezekkel a változásokkal kapcsolatban sérülékenyebbek. Érezzük a szakadékot a generációk között, de a problémák, amelyekkel találkozunk inkább technológiai adaptációs problémák.

Nem tudunk alkalmazkodni ahhoz a nagyon gyors technológiai fejlődéshez, ami zajlik körülöttünk.

Hogyan és miért válunk függővé az okoseszközöktől?

Egyrészről amikor a hétköznapokban a függőség szót használjuk a technológiával összefüggésben, akkor nagyon sokszor egyszerűen csak rossz szokásokról van szó, amiket meg lehet nagyon gyorsan változtatni. De az is igaz, hogy a társadalom 4-5 százaléknál kialakulhat internetfüggőség, videojátékfüggőség, közösségi médiafüggőség.

Hogyan függ ez össze a dopamin szinttel?

A dopamin az idegsejtek közötti kommunikációban vesz részt, mert ez tulajdonképpen az újdonság, a keresés és az élvezet molekulája. Mondok egy példát. A kőkorszakban az ősembereknek nehéz és veszélyes volt élelemhez jutni. A szervezetben termelődő dopamin azonban izgalmassá tette a vadászatot, az ennivaló megszerzése örömet okozott. A probléma az, hogy a modern környezetben nagyon sok olyan technológiai megoldás van, amelyek mesterségesen idéznek elő magas dopaminszintet.

Például a TikTok algoritmusa állandóan új, rendkívül meglepő tartalmat kínál, ezáltal mesterségesen magasan tartott dopaminszintet alakít ki az emberben.

Ha ehhez a magas dopaminszinthez szokik hozzá valaki, más cselekvések, mint például az olvasás vagy testmozgás, nem lesznek érdekesek számára. Ha valaki túl sokat használja a technológiát, annak az lehet a következménye, hogy nem fejlődnek megfelelően a kognitív és érzelmi szabályozási készségei.

A ChatGPT egyre népszerűbb. Meglepődtem, amikor egy barátnőm mesélte, hogy egy ismerőse ezt használja konzultációra, mert jobb, mint egy pszichológus, vagy jobb, mint egy barát. A mesterséges intelligencia képes hasznos útmutatást adni, tényleges segítséget nyújtani krízishelyzetben?

Rendszeresen találkozom azzal, hogy az emberek terápiás célra használják a ChatGPT -t. Múltkor az egyik kliensem azzal jelentkezett a konzultációba, hogy „Bence megcsaltalak a ChatGPT -vel”. Másfél hónappal később pedig azt mondta, ellaposodott a beszélgetés és megunta, hogy az algoritmus nagyon jól megtanulta őt, és mindig azt adta vissza, amire neki szüksége volt.

Nagyon veszélyes a ChatGPT-nek az olyan típusú felhasználása, amikor társként, barátként, szeretőként, terapeutaként használják, mert az intimitásnak csak az illúzióját hozza létre. Ezt szokták úgy is hívni, mint mesterséges intimitás.

Tavaly volt egy szomorú eset, amikor egy amerikai tinédzser öngyilkos lett. Eleinte a házi feladathoz használta a ChatGPt-t, 4-5 hónappal később már 5-6 órás beszélgetései voltak. Ami ijesztő, hogy míg a fiatal összesen 200-300 alkalommal említette meg az öngyilkosságot, a ChatGPT viszont körülbelül 1300 alkalommal, azaz majdnem négyszer annyiszor, mint a felhasználó. Ráadásul a rendszer maga megjelölte ezeket a tartalmakat, mint önkárosító beszélgetést, mégsem állította le, mégsem értesítette a hatóságokat vagy irányította szakemberhez a tinédzsert, aki végül öngyilkos lett. Ezeket a rendszereket nemcsak okosnak kell tervezni, hanem biztonságosnak is.

Hogyan lehet kialakítani az egészséges okos eszköz – beleértve a ChatGPT – használatot egy kisiskolásnál vagy egy kamaszgyereknél?

Saját belső kutatásunkból tudjuk, a diákok 70 százaléka már használja a ChatGPT –t a házifeladatok megoldásához. Bizonyos életkor alatt az okoseszközöknek a pszichológiai, élettani fejlődés szempontjából nincsen hozzáadott értéke. Ezért is javasolja a WHO, hogy 3 éves kor alatt 0 képernyő ideje legyen a gyerekeknek, 3-5 éves kor között pedig maximum 1 óra. Valójában a digitális környezet sokkal komplexebb és veszélyesebb, mint az evolúciós környezetünk. Először vértezzük fel a gyereket azokkal az alapkészségekkel, amelyek ahhoz kellenek, hogy jól boldoguljanak az életben, és csak ezután kezdjük el bevezetni a digitális világba. Kutatásokból tudjuk, hogy azok, akik később kapják meg az okostelefonokat, sokkal tudatosabban, felelősségteljesebben használják, és nincsen olyan sok negatív következménye.

Azt szoktam javasolni, hogy 12 éves korig várjunk az első saját interneteléréssel rendelkező okoseszközök megvásárlásával.

Az egyéni dopaminszabályozási stratégiáról is fog beszélni, ez mit jelent pontosan?

Az, hogy a cselekedeteink milyen hatással vannak a dopamin-szintünkre, jól lekövethető, ha megnézzük, mi történik a szervezetünkben, ha halogatjuk pl. egy feladat elvégzését. Ilyenkor a helyettesítő cselekvések mind nagyon intenzív, dopaminos cselekvések: pl. csokit eszünk, cigit szívunk, megiszunk egy kávét, híreket olvasunk, közösségi médiát pörgetünk stb. Ezekkel a pótcselekvésekkel hosszú távon ugyanakkor még demotiváltabbá tesszük magunkat. Ha motiválttá akarom tenni magamat, pont az ellenkezőjét kell tenni. Valami olyan dolgot, ami nehezebb és frusztrálóbb, mint például a hidegvizes tusolás. A hidegvizes tusolás annyira kellemetlen és rossz élmény, és annyira frusztráló, hogy utána az a dolog, amit halogatni akarok, már kellemesebbnek fog tűnni és motiváltabb leszek, hogy elvégezzem. Ráadásul a hideg vizes tusolás tartósan emeli meg a dopaminszintet. Míg a cigi egy öt perces, nagyon gyors emelkedést, majd egy ugyanilyen intenzív csökkenést okoz, addig a hidegvizes tusolás egy két-három órán keresztül tartó folyamatos, lassú dopaminszint emelkedést, majd normál szinthez való visszaállást eredményez.

El fogom mondani, mit tehetünk azért, hogy a dopamin alapszintünket emeljük meg, és ne intenzív dopamincsúcsokat, illetve dopaminvölgyeket okozzunk. Másrészt beszélni fogok azokról a sémákról, belső narratívákról, gondolkodásmódokról, amelyek befolyásolják a dopaminszintet és a dopamincsúcsok nagyságát a szervezetünkben.

Mit tud átadni egy egyórás előadásban, illetve az ahhoz kapcsolódó beszélgetés során a hallgatóságnak?

Arra tudom felhívni a figyelmet, hogy a környezetünk nagyon sokszor nem tudatosuló ingerekkel irányítja a viselkedésünket, befolyásolja a döntéseinket, a hangulatunkat, az érzéseinket. A technológia visszahat ránk, módosítja az érzékelésünket, a hangulatunkat. Másrészt, Benjamin Franklin azt mondta, hogy semmi sem okoz nagyobb fájdalmat, mint a túl sok élvezet. Szóval a dopaminrendszer működése szempontjából az egyik legveszélyesebb, hogyha minden élvezetet maximalizálni akarunk, minden pillanatban valami örömöt akarunk átélni. Ez hosszú távon kiégéshez, depresszióhoz és szorongáshoz vezet. Ha hosszú távon akarjuk maximalizálni az örömöt és az elégedettséget az életünkben, akkor jobb mértéket tartani, megtalálni az arany középutat, amiben van unalom, erőfeszítés, öröm, de egészséges mértékben és mintázatban.


Sipka Bence előadásán és a workshopján regisztrációt követően lehet részt venni.

Időpont és helyszín: 2025. szeptember 20. szombat 9.30-11.30. Vác, Piarista gimnázium (Vác, Konstantin tér)

A nap további részében az érdeklődők számára a Váci Egyházmegye Ifjúsági lelkészsége közösségi programot szervez. Bővebb információ: https://vacikattars.hu

Csernóczky Judit 


A cikk a 777 Közösség Egyesület és a Váci Egyházmegye fizetett partneri együttműködésének keretében jött létre.

Borítókép - Fotó: Váci Egyházmegye
Interjú
hirdetés