Az elmúlt időben sokat cikkeztek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, mivel három pszichológusoktatójuk etikai eljárás alá került a HVG-ben megjelent, az LMBTQ-családokat támogató cikkük miatt. Miért indítottak valójában etikai eljárást? Mi lehet a következménye az oktatókra nézve? Egyáltalán mit nevezünk katolikus identitásnak, és hogy jelenik meg ez a gyakorlatban az egyetemen? Ezekről is beszélgettünk Birher Nándorral, a Pázmány BTK dékánjával, akit most újabb három évre bíztak meg a kar vezetésével.
Etikai eljárást indítottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem három pszichológusoktatójával szemben: Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes oktatókról van szó, akik a HVG-ben publikálták az LMBTQ-támogató gondolataikat. Miért döntöttek úgy, hogy etikai eljárást indítanak velük szemben?
Három kollégánk még a tavasz folyamán engedélyt kért arra, hogy egy közéleti szempontból kifejezetten ismert újság számára nyilatkozatot adhassanak. Amikor engedélyt kértek, mi megadtuk, mert úgy éreztük, fontos, hogy minél szélesebb körben meg tudjuk jeleníteni a keresztény értékeket, és a kollégák kifejezetten arra kaptak lehetőséget, hogy a keresztény tanításnak megfelelően nyilatkozzanak. Ehhez képest kijött egy – igazából magánvéleményt tükröző – cikk, amit viszont a Pázmány nevében hoztak nyilvánosságra a kollégák anélkül, hogy erre bármiféle felhatalmazásuk lett volna. Az alapvető probléma tehát ott kezdődött, hogy
a magánvéleményüket a Pázmány nevében engedély nélkül közölték, hiszen ez a magánvélemény egyébként szöges ellentétben áll az egyház tanításával.
Itt a szöges ellentét alatt értem Ratzinger bíborosnak a II. János Pál pápa idején jegyzett nyilatkozatát, amelyben azt mondja: tilos ugyanazon a szinten említeni a természetjogi értelemben vett családot és az azonos neműek életközösségét. Innentől kezdve olyan nagy kérdés nem vetődött föl az üggyel kapcsolatban. Ezt állapította meg az etikai bizottság is.
hirdetésVagyis teljesen másra kértek engedélyt, mint amit utána nyilatkoztak?
Igen. Hozzáteszem, hogy mivel ez a kérdéskör átpolitizált, ezért nem is szerettük volna ezt a politikai színtérre kitenni. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a homoszexualitást mint jelenséget ne lehetne kutatni nálunk.
Tehát ha ezt ők magánemberként jelentették volna meg a HVG-n és nem idézik, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói, az rendben lett volna?
Ez is összetett kérdés, de azt gondolom, hogy igen. Magánemberként, pszichológusként úgy nyilatkoznak, ahogy akarnak. Világos, hogy ha hosszú távon, tartósan az egyház ellenében nyilatkozik valaki, akkor az intézmény rá fog kérdezni arra, hogy ezt miért teszi. De hogyha egy ilyen tartalmú nyilatkozatot magánszemélyként tesznek, azzal semmi probléma nem lett volna.
Fotó: Szabó Csaba
A 444 cikke szerint az etikai eljárást kifejezetten Ön indította. Ez igaz?
Így van, azt gondolom, hogy kötelességem volt elindítani. Egyébként két cikkről van szó, a másodiknál a kollégák kérdeztek rá, hogy a katolikus egyetem nevében mégis hogy lehet így nyilatkozni, és hogy ez a dékán felelőssége. Azt gondolom, hogy valóban az én felelősségem, hogy a katolikus egyetemen a katolikus tartalomnak mindenben megfelelő nyilatkozatot tehessenek csak.
Milyen meghallgatás zajlott le, amelyeken az említett oktatók részt vettek? Mi szerepelt az ezek alapján elkészült jelentésben?
Ugyan én kezdeményeztem az eljárást, nem vagyok tagja az etikai bizottságnak. Tehát
tőlem teljesen függetlenül zajlott az eljárás, és tőlem teljesen függetlenül hoztak döntést.
Pont ez a lényege az etikai vizsgálatoknak, hogy egy független szervezet dönti el a saját szabályai szerint, hogy mit tart etikusnak és mit nem. Megállapították az etikai szabályokban való ütközést, vagyis azt, hogy úgy nyilatkoztak, hogy nem volt engedélyük, sőt, kértek ugyan engedélyt, de az másra vonatkozott.
Ennek milyen következménye lesz rájuk nézve?
Kapni fognak egy figyelmeztetést, illetve fölajánlom nekik a minőségbiztosítás szabályai szerint, hogy elmondjuk, hogy mi a katolikus egyház tanítása, mik az alapvető kutatásetikai elvárások, és ezekhez a kérdésekhez milyen jogi, etikai szinteken nyúlhatnak hozzá.
Akkor nem igaz, hogy elbocsátják őket?
Azt gondolom, hogy ez megint csak a politikai része ennek a diskurzusnak, ami teljesen fölösleges gyűlöletkeltés. Mi ebbe véletlenül sem akarunk beleállni, mert a kereszténység a megbocsátásra és a megtérésre való meghívásra fókuszál. És ezt nagyon komolyan is gondoljuk.
Fotó: Szabó Csaba
Mennyire szűrik egy-egy felvételinél, hogy egy oktató keresztény legyen, illetve, ha nem is hívő, de egyetértsen a Pázmány szellemiségével?
Nagyon fontos lenne, hogy a közösségünk keresztény legyen, vagyis hogy a keresztény szellem, a katolikus gondolkodás átjárja a közösséget. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek katolikusnak vagy kereszténynek kell lenni.
Ilyen szempontból még jók is ezek a kihívások, mint ez a mostani, amikor ütközünk azzal, hogy mit is jelent a katolikus közösség. Az igazi az lenne, hogyha nem a dékánnak kéne etikai eljárást összehívni, hanem a kollégák közössége tudna szólni. Sőt, a kollégák közössége már képes lenne arra, hogy megakadályozza, hogy valaki ennyire provokatív módon, az egyház tanításával ellentétesen nyilatkozzon a sajtóban. Ezeknek a szakmai kérdéseknek házon belül kellene történnie és nem egy politikai fórumon. Ehhez kell egy alapvető etikai érettség és érzék, a feladatunk az, hogy ezt a kollégák minél szélesebb körének át tudjuk adni.
Egyébként pedig mindenki, aki vezető oktató lesz – és érdekes, hogy ezek között a kollégák között is van, aki most lett épp vezető oktató –, nyilatkozatot kell, hogy tegyen arról, hogy milyen vallású, és az egyetemi szabályzatok szerint minimum 50 százaléknak kell katolikusnak lennie. Ez az a kritikus tömeg, ami garantálni tudja, hogy a megfelelő etikai érzület jelen legyen a közösségben. Most fokozottabban arra fogunk koncentrálni, hogy egyértelműen kialakuljon az a befogadó közösség, amely az etikai elveket közvetíteni tudja a nem keresztények számára is. Reményeim szerint vonzóvá is tudja tenni ezeket az elveket, merthogy
a kereszténység az örömnek a vallása.
Most itt működött is valamilyen szinten ez a közösségi összefogás, hiszen azt mondta, a kollégák jelezték, hogy mit nyilatkoztak az említett pszichológusok.
Igaz, bár másik karról. De nagyon helyes, hogy jelezték.
A három pszichológus a fegyelmi eljárás elindítása után levelet írt a Pszichológiai Intézet munkatársainak. Ebben úgy fogalmaztak: „több méltatlan és aránytalan szankció ért bennünket és hallgatóinkat, akik LMBTQ+-személyek mintáján végeztek tudományos kutatómunkát”. Milyen szankciókról beszélhetnek itt az oktatók?
Ez teljesen független az előbbi száltól, de tudni kell, hogy a Pázmány BTK az egyik legnépszerűbb, ha nem a legnépszerűbb bölcsészkar az országban: nagyon sok hallgatónk van, és ez lehetővé tette, hogy különböző kutatásokat és publikációkat támogassunk. Viszont – és ez korábban vetődött fel – voltak olyan cikkek, amelyek nem feleltek meg teljes egészében a katolikus tanításnak, és ezért módosítottuk az ehhez kapcsolódó utasítást azzal, hogy csak olyan cikket díjazunk, amely megfelel ennek. Ha ez szankció, akkor valóban, de ennyi történt.
Fotó: Szabó Csaba
Bognár Bulcsúnak, a Kommunikációtudományi Tanszék docensének június 20-án mondtak fel. Milyen indokkal bocsátották el?
Jelenleg átszervezés zajlik a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetben. Azok az intézetek, amelyek versenyképesek, vagyis költséghatékonyan oktatnak, pótlékot kapnak. Az intézetvezetőnek a joga és hatásköre, hogy eldöntse, hogyan építi föl az adott intézetet. Tehát hogy hány oktatóval dolgozik, és ebből mennyi legyen az óraadó, illetve a főállású oktató.
A gazdasági racionalitás azt mutatta, hogy két kollégától meg kell válni. De még egyszer mondom, tisztán pénzügyi okok miatt.
A sajtóhírek szerint a docens elbocsátása azzal van összefüggésben, hogy a Religions vallástudományi folyóiratban megjelent egy tanulmánya, amelyben a vallásosság és nem-vallásosság fényében vizsgálja a melegek iránti attitűdöket.
Valóban megjelent Bognár Bulcsú tanulmánya, és rendelkeztünk arról, hogy a tanulmány után járó összeg kifizetésre kerülhet. Ez még azelőtt történt, hogy a szabályzaton változtattunk volna, tehát hogy a keresztény klauzula bekerült volna a szabályzatba, emiatt kifizettük a tanulmány után járó összeget neki. Az más kérdés, hogy a jövőben ilyen jellegű tanulmányokat valóban nem akarunk finanszírozni, mert nem gondolom, hogy a katolikus egyetemnek a fő kutatási területe ez. De nagyon fontos, hogy a két témának semmi köze nincs egymáshoz. Most ért véget a vizsgaidőszak, és döntenünk kellett, hogy kik azok az oktatók, akiket a következő időszakban már nem akarunk alkalmazni. Ilyenkor van az ideje annak, hogy ha valakit el akarunk küldeni, akkor meg tudjuk tenni, hiszen még van felmondási idő szeptemberig.
Az említett cikk azt állítja: a Pázmány Kommunikáció Intézetében „súlyos oktatóhiány van, legalább harminc külsős oktatóval tudják csak ellátni az oktatási feladatokat”. Valóban oktatóhiány van?
Nincs oktatóhiány. Jelenleg tíz főállású oktatónk van az intézetben, ezzel megfelelünk minden vonatkozó akkreditációs előírásnak, az összes óránkat le tudjuk fedni. A jogszabály annyit ír elő, hogy a főállású oktatók legalább a 60 százalékát képezzék kari szinten az oktatói állománynak. Teljesen természetes a felsőoktatásban, hogy külső, az adott területen jártas szakemberek bevonására kerül sor, és különösen a kommunikáció- és médiatudomány egy olyan gyakorlatorientált képzés, ahol rendkívül fontos a külső tapasztalat.
Fotó: Szabó Csaba
Egyébként általánosságban, ha bárki LMBTQ-témával akar foglalkozni, akár egy hallgató abból szeretné írni a szakdolgozatát, az engedélyezett?
Miért ne? Annyi fontos, hogy figyelemmel kell lenni ezzel kapcsolatban a katolikus egyház tanítására. Hozzáteszem, az LMBTQ-kutatásokra nem mi vagyunk a legjobb egyetem – és nem is akarunk az lenni. Olyan azonban nem hangzott el, hogy ne lehetne nálunk ilyen témával foglalkozni. A három pszichológusoktató kitalált egy saját narratívát, aminek az égvilágon semmi köze nincs az igazsághoz. Nekünk ebben az a fontos, hogy arról beszélhessünk, hogy katolikus egyetem vagyunk.
Mit jelent Önnek, hogy a Pázmány egy katolikus egyetem?
Rettentő lényeges a mai világban, hogy kiálljunk a hitünkért. Ez a hit nem kényszerszabályok gyűjteménye, nem vallásrendőrség, hanem meghívás arra, hogy igenis lehet békében élni, és hogy nagyon jó élni. Az élet szép. Mi ezt szeretnénk minden hallgatónak átadni, hogy annál nagyobb érték nincs, mint hogy megfogantunk, megszülettünk, mert az örök élet nyílt meg ezzel számunkra. Ehhez tartozik a család fogalma, de ilyen értelemben ez részletkérdés. Mert ha valaki szeret élni, akkor az tisztelettel lesz a szülei iránt, mivel tőlük kapta az életet, és azt fogja mondani, hogy ez annyira jó, hogy én is továbbadom az utódaimnak.
Korábban úgy fogalmazott: „boldog vagyok, ha a hitem miatt üldöznek. Úgy tűnik, látva a világ eseményeit, ehhez amúgy is egyre inkább hozzá kell majd szoknunk a következő évtizedekben.” Kifejtené, hogy ez alatt mit ért?
Ha körbenézünk a világban, egyre nagyobb feszültségeket tapasztalunk. Hozzánk nagyon sok keresztény jön a Közel-Keletről, akiknek nem az a kérdés, hogy beszélnek-e homoszexuális kapcsolatokról, hanem az, hogy amikor a torkukhoz szorítják a kést, akkor azt mondják-e, hogy én keresztény vagyok. Ezek az emberek azt mondják. Volt nálam olyan püspök, akinek tényleg a torkán volt a kés, és ő akkor is azt mondta, hogy keresztény. Látjuk tehát, hogy a világban van egy erős nyomás, és ez már nem teológiai diskurzus vagy politikai csörte, hanem élet-halál kérdése, számunkra pedig az örök élet kérdése. Nem tudjuk megkerülni, elég csak olvasni a híreket.
De a másik oldalon a vallások alapvetően párbeszédre képesek.
Nekünk a Pázmányon az a nagy küldetésünk, hogy megtaláljuk a párbeszédet, és ne hagyjuk, hogy belerángassanak bennünket gyűlöletbe, utálkozásba.
Fotó: Szabó Csaba
Miben nyilvánul meg a hallgatók számára, hogy a Pázmány egy katolikus szellemiségű egyetem? Anno volt Bevezetés a katolikus hitbe, és ehhez hasonló tárgyak.
Vannak most is, emellett indulnak Alpha-kurzusok, és végre van egy kis imatermünk az egyetemen. Emellett igyekszünk az oktatásba, akár pont a pszichológia szakon is, papokat bevonni, akik az adott terület szakemberei. Jelentősen növekedett a hitéleti lehetőségek száma a hallgatóknak. Most már heti szinten van rózsafüzér, vannak imaalkalmak, szerveznek lelki beszélgetéseket, zarándoklatokat. Az elmúlt időszakban ezt stratégiai célként is megfogalmaztam, hogy több hitélettel kapcsolatos lehetőség legyen az egyetemen, és szépen növekszik is a hallgatói létszám rajtuk.
Azért azt látni kell, hogy a PPKE hallgatóinak nagyjából 30 százaléka az, aki gyakorló katolikus a felmérések alapján. A többi 70 százaléknak is azt szeretnénk megmutatni, hogy ez egy jó egyetem: jó itt lenni, jó a szakmai minőség, és rámutatunk arra, hogy egyszerűen jó élni, jó fiatalnak lenni, jó diáknak lenni. Nincsen hozzá sok eszközünk, csak az, hogy mi pázmányosok vagyunk. Ezért próbáljuk óvni és építeni ezt a pázmányos létet.
Korábbi, 777-nek adott interjújában úgy fogalmazott: „a Pázmány legfőbb küldetése, hogy „jó” embereket szeretne adni a magyar társadalomnak, nincs ennél fontosabb célja”. Kiket tart jó embereknek?
Az olyan embereket, akik el tudnak azon gondolkodni, hogy mit jelent a jó. Akiknek megvan hozzá a szellemi képessége, de még inkább a szíve. Ferenc pápa hívta fel a figyelmet az utolsó enciklikájában arra, hogy a mesterséges intelligencia korában csak a költészet és a szeretet mentheti meg az emberiséget. Ez a szeretet nemcsak egy szó, hanem emögött nagyon sok ember áldozata van egyik oldalról, nagyon sok ember kutatása van a másik oldalról, nagyon hosszú történelme van. A jóság azt jelenti, hogy ezeken a kérdéseken egyáltalán képesek vagyunk elgondolkodni.
Fotó: Szabó Csaba
2022-ben lett a Pázmány BTK dékánja, és most júniusban újabb három évre kinevezték erre a pozícióra. Milyen mérföldkövek voltak az elmúlt három év során, illetve milyen irányt, célokat szeretne megvalósítani ebben az új ciklusban?
Lett egy új társadalomtudományi doktori iskolánk, amely meghatározó lesz a jövőben. Nagyon sokan jelentkeztek, nagyon jó emberek, és a társadalomtudományok területén muszáj a keresztényeknek is aktívan jelen lenni. Elindultunk a gazdaságtudomány területén is, hiszen lényeges, hogy a keresztény gazdaságtudománynak is legyen egy avatott műhelye. A pszichológiaképzésünk nagyon népszerű, hihetetlen túljelentkezések vannak, és nagyon magas ponttal jönnek hozzánk. Emellett elindult a gondoskodáspolitika, ahol egy új szociális szemléletet kínálunk. Erre a mesterképzésre több mint 200 hallgató jelentkezett – többen, mint országosan az összes szociális mesterképzésre, úgy, hogy egyébként a szociális területről nem vettünk el hallgatókat. Teljesen innovatív területeket nyitunk meg, például elindítottuk a Mesterséges intelligencia alkalmazásai nevű képzést már évekkel ezelőtt, ahol informatikusok és bölcsészek kutatnak együtt, és nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk.
Sikerült elérni, hogy a karon a hallgatói létszám megduplázódott a három évvel ezelőtti adatokhoz képest, amikor átvettem a vezetést. Egy nagyon stabil alap képződött.
A következő időszakban szeretném a nemzetközi pozícióinkat erősíteni. Erre van is most lehetőség: az amerikai Notre Dame Egyetemnek – amely a rangsorok szerint a legjobb amerikai katolikus egyetem – van egy Közép-Európával foglalkozó intézete, és ennek az igazgatója volt nálunk kapcsolatépítés miatt, amire nagyon büszke vagyok. Egy másik amerikai egyetem is megkeresett bennünket, hogy a mesterséges intelligencia etikai kérdéseivel foglalkozzunk, illetve izraeli egyetemekkel vesszük fel a kapcsolatot, elsősorban high-tech fejlesztés és ehhez kapcsolódó etikai kérdések vonatkozásában. De ezenkívül, ahogy mondtam, nagyon sokan jönnek hozzánk a Közel-Keletről is. Szeretnék egy olyan közép-európai műhelyt, amely az üldözött keresztényekért tesz. Kimondottan van igény arra, hogy azoknak a menekült keresztényeknek, akik mondjuk Szíriában nem tudnak tovább élni, legyen egy stabil értékrenden alapuló keresztény műhelye. Ezt a műhelyt szeretném vatikáni együttműködéssel létrehozni a következő három évben. Jó példánk már van, mert az örményekkel már elindítottunk egy szakmai intézetet, ami Európában a legjobb.
Nagyon szeretném, ha világossá válna, hogy mit jelent a kar számára a keresztény identitás.
Sokat kell rajta dolgozni, biztos, hogy ez lesz a legnehezebb feladat, de el kell indulni, és lépésről lépésre haladunk majd. Lehet, hogy infrastruktúrában gyengébbek vagyunk, mint más egyetemek, de lélekben meg „pázmányosságban” nagyon erősek. Érdemes végiggondolni, hogy hány kiváló tudós szakembert adott a Pázmány Magyarországnak. Egészen biztos vagyok benne, hogy felülreprezentáltak a pázmányosok. Tehát megvan az értékközösség és megvan a minőség is, amit képviselünk.
hirdetés
