Mind történelmileg, mind eszmeileg fordulatos évszázadokat élt át a kapucinus szerzetesrend. Ám épp ezek a zivataros idők hozták világra a központi eszményt, a szemlélődésből jövő cselekvést. Szpisják Péter Pál (OFM Cap) kapucinus ferences szerzetes erős példaképeken és összetartó közösségi eseményeken keresztül mutatja be rendjének történetét.
Egységben az erő – a kapucinusok mint Krisztus katonái
Mi jelentette a kezdőpontot, a kapucinusok magyarországi működésében?
Gondviselésszerű a kérdés, hiszen éppen két évfordulót ünneplünk az idén. Az első, a 425 éves jubileuma az 1601-es csókakői csatának. A kapucinusok azokban az időkben jelentek meg először Magyarországon. Másfelől 1528-ban kapta meg rendi közösségünk a pápai jóváhagyást, így 2028-ban lesz 800 éves a kapucinus rend.
Az 1601-es csatába tehát a keresztény Szent Liga seregeivel érkeztek meg hazánkba a kapucinusok. A Szent Liga célja a törökök kiűzése volt. Brindisi Szent Lőrinc és másik három akkori kapucinus testvér tábori lelkészként szolgáltak a seregben. A móri árkon végigvonulva, a közeli csókakői várat ostromolták meg. Október 9-től egészen 15-ig vívták a harcokat, míg a keresztény erők felülkerekedtek.
hirdetés
Brindisi Szent Lőrinc
Török hadifoglyok feljegyzéseiből tudjuk, hogy a seregek élén álló egyik tábori lelkész maga Brindisi Szent Lőrinc volt. Kereszttel a kezében kimagaslott a tömegből, és a török hadifoglyok szavait idézve:
a Magasságbeli védelmezte őt minden lövegtől, s kardcsapástól.
Volt még hasonlóan felemelő és heroikus legenda a kapucinusok török elleni harcaiban?
Buda visszafoglalása, 1686 – ebből a szempontból is fontos dátum, hiszen Boldog Avianói Márk, kapucinus szerzetes is jelen volt az ostromnál. A nemesség lelki vezetőjeként, Bécstől fogva kísérte a keresztény seregeket. Buda alatt azonban a vezetők késleltették a támadást. A késés oka, hogy a fejedelmek összevesztek egymással az ostrom vezérlését illetőleg. Boldog Avianói Márk volt az, aki végül megbékítette őket.
Amint azt egy legenda is elbeszéli, az ostrom alatt az egyik ágyúgolyó eltalálta a várfalat. Ahogy a súlyos kövek leomlottak, a keresztény katonák egy, a bástya falában elrejtett Mária szobrot emeltek ki.
A küzdelem végén pedig Boldog Avianói Márk ezzel a Szűzanya szoborral tartott körmenetet a Budai várban.
Az imént felsorolt kapucinus példaképek honnan érkeztek Magyarországra?
Brindiai Szent Lőrinc és Avianói Márk is Itáliából, a velencei rendtartományból. Mindketten az ausztriai, bécsi útvonalon keresztül tették meg hazánkba az utat.
Egy ilyen küzdelmes évszázad után, melyek voltak a restauráció első, látható jelei?
A 18. század első esztendőiben elkezdték Mór környékén az erdőirtást, valamint a templom és a rendház építését. Párhuzamosan a németek betelepítésével, az akkori kegyurak a katolikus híveknek lelkipásztorokról is gondoskodtak. 1701 kora nyarán pedig a belgrádi érsek felszentelte a templomunkat.
Feloszlatás és rendeződés – a XX. századról
Ugorva egy nagyot az időben; a XX. században, miként alakult a kapucinusok története?
Mint az köztudott, 1950-ben oszlatták fel a szerzetesrendeket. A kapucinusok nem vállalták az oktatási intézményekben való szolgálatot. Emiatt a testvérek egyik része bekerült egyházmegyés papnak, a laikus testvérek viszont – a teljes ellehetetlenítés okán – megkapták az Egyháztól a fogadalmuk alóli felmentést.
Így voltak, akik meg is házasodtak és polgári hivatást választottak maguknak.
Megint mások, inkább az atyák, a politikai helyzet eldurvulásának köszönhetően, külföldön kezdtek új életet: Ausztriában, Olaszországban, Kanadában vagy Belgiumban is szolgáltak többen, magyar lelkészekként.
Hogyan sikerült ebből a helyzetből a rendnek újra talpra állnia?
Valójában még a 80’-as évek végén sem gondolta senki, hogy a szocializmus összedőlhet. Talán apró jelzésekben, így például a külföldi kapcsolatfelvételeken keresztül volt észlelhető némi változás. Voltak ugyanis atyák, akik örökfogadalmas kapucinusként kezdtek, majd 1950-től egyházmegyés lelki szolgálatban dolgoztak. Ők vették fel legelőször a kapcsolatot Rómával.
Másfelől Huszár Dezső Viktriciusz atya volt az a példaképünk, aki a Váci Székesegyház karnagyaként szolgált. Az ottani Szent Cecília kórus alapítója volt. Később ki is lett nevezve tartományfőnöknek, s szívvel-lélekkel vezette az ottani papságot. Az egyházmegyések közül aztán ki is alakult egy 4-5 fős csoport, amely érdeklődni kezdett a szerzetesi élet iránt. A rendeződés, azaz 89’-90’ után e két szárny lendítette tovább a rendünket: egyrészt az idős, többnyire 70 év fölötti atyák, másrészt a fiatal, 40-50 év körüliek, akik pedig az egyházmegyei papi szolgálatban a szerzetesség felé éreztek hívást.
Fotó: Csorba Tatum
Remeteségtől a lelki gondozásig
A történelmi távlatokat is figyelembe véve, mit mondhatunk el a kapucinusok arculatáról?
A ferences lelki családnak, legalábbis a férfi rendeknek nincs döntő módon profiljuk. Nem vagyunk sem tanító, sem betegápoló rend, ettől függetlenül mindkettőben szolgálhatunk. Napjainkban a lelkipásztori szükség az, amiből mindannyiszor kiindulunk.
Ezen keresztül pedig a társadalmi vagy történelmi szükség is megjelenhet, hiszen mint említettem, a feloszlatás időszakában egyedül a tanítást ajánlották fel a ferences rendnek.
Mi a különbség a ferences és a kapucinus ferences testvérek között?
Szent Ferenc halála után felmerült a kérdés a testvérek között: Mit hagyott ránk Ferenc? A közösség egy része azt vallotta, hogy a testvériséget, míg a másik része a szegénységet emelte ki. Mindez a feudalizmus és a kereskedők felemelkedésének korában egy merőben ellentétes irányt jelentett. A pénz imádása ugyanis folyamatosan mérgezte a társadalmi kapcsolatokat. Az anyagi dolgokról akkor is, ma is mi úgy gondolkozunk, hogy éljünk velük, de eszközökként, és ne bálványokként tekintsünk rájuk. A Konstitúciónkban, Rendi Alkotmányunk alapdokumentumában mindez benne is van:
„nem a lehetséges legtöbb, hanem a szükséges minimum” kell, hogy legyen a választásaink kritériuma.
A testvériség jelében pedig szintén nagy közösségek alakultak: jó példa erre a minoriták Sacro Convento-ja Assissiben, ahol több százan voltak a szerzetesek.
E két örökség tehát: a szegénység és a testvériség az, amelyek mentén jó 300 évig éltek az akkori ferences elsőrendek: a ferencesek és a minoriták.
A szegénység mellett melyek voltak még azok a lelki eszmények, amelyek a renden belül felmerültek?
A Kapucinus Rend a Ferences Rendnek a reformja. Az 1500’-as években érkezett el az a pillanat, amikor megszületett a vágy a megújulás iránt. Ehhez pedig Szent Ferenc egyik életrajzi mozzanatát vették a testvérek alapul: Ferenc ugyanis egy alkalommal tanácsot kért Klárától, hogy felhagyván a követők közösségével, remeteségbe vonuljon-e.
Erre végül nemleges választ kapott.
Mert, mint utóbb belátta, nem pusztán elvonulásra, hanem sokkal inkább a szemlélődésből születő cselekvésre van szükség.
Ennek kapcsán az a tény is felmerült, hogy ha összeszámoljuk Szent Ferencnek az elvonultságban töltött időszakait, rögtön világossá válhat, hogy ezen évek jelentős részét magányosan töltötte. Szent Ferenc egy évben 4-5 alkalommal tartott 40 napos elvonultságot. A tudatosan vállalt egyedüllét formája, valamint a csend felé tanúsított vágy, – ami nem az önmagáért való, hanem a Teremtővel átélt idő, – többször is előkerült a rendi gyűléseken, káptalanokon. Mindeközben viszont a testvéreket rengeteg teendő is igénybe vette, így sokáig nem sikerült ez ügyben tényleges megállapodásra jutni.
Szikrából Világosság – A kapucinusok lelkisége
Hogyan és milyen formában érkezett meg végül a megújulás?
Az 1520-as években egyetlen egy szerzetes hozta el a változást: Matteo testvér kérte az engedélyt, hogy élhessen remete életet.
Ez volt az a szikra, amely után fellobbant a láng.
A kezdetek kezdetén ugyanis azok a Matteo testvérhez csatlakozó szerzetesek jelentették a kapucinusok őseit, akik a remeteséget választották.
Voltak idők, amikor ezeket a testvéreket üldözték. A kamalduli remetéknél kaptak egy időre oltalmat és szállást. Innen is ered a habitusunk átalakulása: az akkoriak ugyanis levetették a kikeményített, körgalléros kapucnit és a kamalduli szabásminta alapján varrtak újat fel.
1528-ban nyertük el a pápai jóváhagyást és így hivatalosan is megszületett a kapucinus rend.
Fotó: Csorba Tatum
Milyen szolgálatok mentén erősödtek meg a kapucinusok?
Egészen a plébániák megjelenéséig, külön rendházak működtek Budán, Máriabesnyőn, Tatán és Móron. A testvérek azután, mint már említettem, felvállalták a plébániai feladatokat is: a szentségek kiszolgáltatását a hívek körében, a közösségépítés vezetését és a lelkek gondozását.
Időközben megerősödtek az ifjúsági közösségeink is: a cserkészcsapat, valamint a ministránsok is mind-mind megtartó erőt jelentenek a Móron felnövekvő, katolikus ifjúságnak.
S bár részt vállalunk a plébániai teendőkben, Ferenc atyánk mintájára a hangsúlyos visszavonultság és a szemlélődés lettek azok a lelki feltételek, amelyek megtartanak bennünket a hivatásunkban.
Haramza Kristóf
hirdetés
