2023. 05. 08.

A fejlett országokban élők többsége szerint nem szükséges az istenhit az erkölcsös élethez, derül ki egy friss kutatásból

Több mint egy tucat ország felnőttjei szerint nem szükséges hinni Istenben ahhoz, hogy erkölcsös életet éljünk, vagy jó értékeket valljunk – derül ki egy friss tanulmányból, melyet 16 ország lakóinak bevonásával végeztek el.

Az amerikai Pew Research Center 2022 tavaszán végzett kutatást, melyben több mint 22 ezer felnőtt vett részt világszerte, az eredmények idén áprilisban jelentek meg. Arra a kérdésre, hogy „szükséges vagy nem szükséges hinni Istenben ahhoz, hogy erkölcsös életet éljünk és jó értékeket valljunk?”, a szekuláris nyugat-európai országokban, Svédországban (90%), Franciaországban (77%), az Egyesült Királyságban (76%), Hollandiában (76%), Spanyolországban (74%), Belgiumban (69%), Olaszországban (68%), Németországban (62%) és a Görögországban (60%) élő válaszadók többsége azt mondta, hogy nem szükséges.

A Nyugat-Európán kívül található, de még mindig a nyugati civilizáció részének tekintett más országok – köztük Ausztrália (85%), Kanada (73%) és az Egyesült Államok (65%) – válaszadóinak többsége szintén azt állította, hogy az istenhit nem szükséges ahhoz, hogy egy ember erkölcsös legyen és jó értékeket valljon. A hagyományos értékekkel és a vallással szimpatizáló kormányokkal rendelkező kelet-európai országok, Lengyelország (67%) és Magyarország (63%) válaszadóinak többsége ugyanezt mondta.

Izraelben és Szingapúrban már mások voltak az arányok: a megkérdezettek 50, illetve 54 százaléka mondta azt, hogy az erkölcsösség előfeltétele az Istenben való hit. Malajzia volt az egyetlen ország, ahol a résztvevők túlnyomó többsége (78%) vélte úgy, hogy az erkölcsös élethez szükséges az istenhit.

hirdetés

Az Egyesült Államokban azok mondták a legnagyobb valószínűséggel, hogy az Istenbe vetett hit nem szükséges az erkölcsös élethez, akik szerint a vallás nem fontos (92%), illetve akik vallásilag nem elkötelezettek (88%). Az alcsoportok – melyek pártállami hovatartozás, iskolai végzettség, nem és korcsoport szerint voltak leosztva- tagjainak többsége azt állította, hogy az istenhit nem előfeltétele a helyes értékrendnek, még azok körében is szűk többség (51%) állította ezt, akik a vallást fontosnak nevezték. Az amerikai katolikusok 63, míg a protestánsok 49 százaléka szerint nem szükséges a hit a helyes értékrendhez.

A politikai ideológia szempontjából vizsgálva a megkérdezett országok mindegyikében hasonló arányok alakultak ki az Istenbe vetett hit szükségességét illetően, két eset kivételével az ideológiai alcsoportok többsége azt állította, hogy a hit nem előfeltétel. A politikai jobboldalon azok aránya, akik szerint az Istenbe vetett hit nem szükséges ahhoz, hogy erkölcsös, jó értékeket valló életet éljünk, az izraeli 43 százalék és a svédországi 93 százalék között mozgott, míg a baloldalon azok aránya, akik ugyanezt mondták, az izraeli 62 százalék és a svédországi 93 százalék között volt.

Emellett a megkérdezett országok mintegy felében a fiatal felnőttek az idősebb válaszadókhoz képest lényegesen nagyobb valószínűséggel állítják, hogy az istenhit nem kapcsolódik az erkölcsösséghez. Görögországban például a 30 év alatti felnőttek több mint négyötöde választja el az istenhitet a jó értékektől, szemben az 50 éves és idősebb felnőttek mintegy felével (84% és 51%).

Jelentős életkori különbségek vannak Lengyelországban, Olaszországban, Szingapúrban, Magyarországon, Hollandiában, Kanadában és az Egyesült Királyságban is.

A legalább főiskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy az istenhit nem szükséges a jó értékrendhez. Az iskolai végzettség szerinti különbségek Spanyolországban és Németországban a legnagyobbak.

A Pew Research Center korábbi, 2019-es kutatása alapján, melybe 34 ország, köztük 10 fejlődő ország lakosait vonták be, az alacsonyabb GDP-vel rendelkező országokban magasabb volt azoknak az embereknek az aránya, akik szerint az istenhit elengedhetetlen az erkölcsösséghez. Kenyában például, ahol az egy főre jutó GDP a legalacsonyabb volt, az emberek 95%-a tartotta az erkölcsösség szükséges elemének az Istenben való hitet. Tízből több mint nyolcan voltak ezen a véleményen Brazíliában, Dél-Afrikában, Tunéziában, Nigériában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is – ezek mind fejlődő gazdaságú országok voltak 2019-ben. Ezzel szemben Svédországban, ahol a 2019-ben vizsgált országok közül az egyik legmagasabb volt az egy főre jutó GDP, csak az emberek 9%-a osztotta ezt a nézetet. A kutatás eredményei itt érhetőek el.

Hírek
hirdetés