A poltiikai viták és harcok felett álló döntést hozott az Országgyűlés: ellenzéki és kormánypárti képviselők közösen kezdeményezték, hogy a jövőben Slachta Margitról, a Szociális Testvérek Társaságának alapítójáról nevezzék el a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet. A képviselők közül senki nem szavazott a javaslat ellen, 155 igen és 10 tartózkodás mellett fogadták el a honatyák a névváltoztatást. A 777 megkeresésére Ungár Péter (LMP) és Nacsa Lőrinc (KDNP) kommentálta a rendhagyónak számító közös kezdeményezést.
Határozatban kérte fel az Országgyűlés a kormányt, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet Slachta Margitról, az első magyar női országgyűlési képviselőről – aki a Szociális Testvérek Társasága alapítója is – nevezze el. A javaslat – amelyet 155 igen és 10 tartózkodás mellett egyhangúlag fogadott el a Parlament – azért is egészen különleges, mert ellenzéki és kormánypárti képviselők közösen álltak ki mellette – ez az egység rendhagyónak számít az utóbbi éveket figyelembe véve.
Az előterjesztést az LMP-s Ungár Péter nyújtotta be, ehhez csatlakozott később két kormánypárti képviselő is Selmeczi Gabriella (FIDESZ) és Nacsa Lőrinc (KDNP) személyében. A 777 kérdésére Ungár Péter kifejtette, hogy Slachta Margithoz köthető az egyik legnagyobb országgyűlési erőfeszítés a szociális területen:
“Slachta Margit teljes munkássága és életútja inspiráló minden parlamenti képviselő számára. Ő a szociális kérdéseket nem úriasszonyoknak a jótékonysági kérdéseinek tekintette, hanem a magyar állam működésének egyik alapvetésének. Nagyon remélem, hogy ez a gondolat megmarad az Országgyűlés munkájában – hiszen neki köszönhető az egyik legnagyobb erőfeszítés szociális területen. A női választójogi mozgalom és a nők képviseletének elérése a 20. század első felének egyik legnagyobb politikai áttörése és sikere volt. Ez nem ingyen valósult meg, hanem egy politikai harc eredménye volt.”
Megkerestük Nacsa Lőrincet is, aki válaszában azt is elárulta, hogy ő személy miért tartotta fontosnak, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet a jövőben Slachta Margit nevét viselje:
“Slachta Margit igazi kereszténydemokrata politikus volt, szerzetesközösseg alapítója, híres volt szociális érzékenységéről, a családokért, rászoruló emberekért érzett felelősségéről. Fontosnak tartottam hogy egy ilyen példakép nevét viselhesse a magyar szociális intézményhálózat szakmai, módszertani központja. Remélem a szociális dolgozóknak, az intézetben dolgozóknak és mindenkinek fontos lesz, hogy Slachta Margit lelkisége szerint végezzék a munkájukat és bátorítja az egyházainkat az egyre bővebb szociális szerepvállalásra.”
A (Slachta Margit) Nemzeti Szociálpolitikai Intézet honlapján található köszöntőben Dr. Tóth Tibor főigazgató mutatja be az intézmény munkáját:
“A 2021. január 1-jén létrejött Nemzeti Szociálpolitikai Intézet az Emberi Erőforrások Minisztériuma háttérintézményeként a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi terület szakmafejlesztési feladatait látja el. Szervezetünk struktúrájában és feladataiban is alapvetőnek tekinti a változásokra jól reagálni tudó feladatellátást, ennek keretében különösen a képzési rendszerek támogatását, a szociális területen kiemelt jelentőséggel bíró demográfiai változásoknak, a szociális és gyermekvédelmi területhez kapcsolódóan a munkavállalók kompetenciáinak a változó gazdasági és társadalmi körülményekhez igazodó aktualizálását és a fejlesztése iránti igény kielégítését.”
Slachta Margit 1884-ben született Kassán, tanítóképzői tanulmányait Kalocsán végezte, majd a győri polgári leányiskolában tanult. Ezt követően lépett be a Szociális Missziótársulatba, minden erejét a szociális munkának kívánta szentelni. A Rubicon cikke így fogalmaz erről a lépéséről: “Egyéniségének épp egy ilyen közösség felelt meg: közel Istenhez, közel a világi élethez.” A világi élet az ő életében az érdekképviseletet jelentette: fáradhatatlanul tett a keresztény nővédelemért és a szociális munka megbecsüléséért. Egyike volt azoknak a szószolóknak, akik elsőként álltak ki a nők választójoga és továbbtanulási lehetőségeik mellett.
1923-ban alapította meg a Szociális Testvérek Társaságát, két évet leszámítva negyven éven át volt főnöknő. Lelkiségéhez szorosan hozzátartozott a Szentlélek imádata és tisztelete, nagy vágya volt a Citadellán egy templom megépítése. Rendkívül bátran szembeszállt a zsidók deportálása ellen, Rómába is elutazott hogy XII. Piusz támogatását elnyerje. Mindenkiben a segítségre szoruló embert látta meg, ahogy Salkaházi Sára rendtársa is, akit 1944 december 27-én a nyilasok belelőttek a Dunába. Slachta Margit később újra országgyűlési képviselőként dolgozott, ahol tiltakozott az egyházi iskolák államosítása ellen. A már korábban idézett Rubicon-cikkben ezt olvashatjuk: “Oly mértékben gerinces, nézeteiben rendíthetetlen és kompromisszumképtelen, hogy ezek az emberi tulajdonságai szinte kudarcra ítéltették minden kísérletét, hogy belső tisztességtől áthatva és keresztény világnézettől vezérelve legyen eredményes vagy akár csupán elfogadott.”
Letartóztatásától tartva 1949-től a domonkos nővérek zárdájában álruhában rejtőzködött, ez év júniusában előbb Ausztriába, majd szeptemberben Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba menekült. 1974-ben,, 90 éves korában halt meg az egyesült államokbeli Buffalóban, a Szociális Testvérek Társaságának rendházában.
Még nem érkezett hozzászólás